„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született”

125 éve született a Kossuth-díjas író, Tamási Áron, aki a székelység zárt világát irodalmi közkinccsé tette.

Karakter

2022.09.20 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Székelyudvarhely mellett, Farkaslakán született írónak nemcsak témáiban, de összetéveszthetetlen írói nyelvezetében és megrajzolt alakjaiban is folyvást hazája köszön vissza. Mégis, a legkedveltebb regényei: az Ábel trilógia és annak is első kötete, az Ábel a rengetegben irányította a szélesebb közönség figyelmét az erdélyi magyar népcsoport különleges, fanyar humorral fűszerezett világára. Ugyanakkor Ábel kalandjait részben az író Amerikában szerzett élményei ihlették, ahonnan 1926-ban, három év után tért vissza Kolozsvárra, hogy a XX. századi magyar irodalom és közélet kiemelkedő alakjává váljon..

Az író az Ábel a rengetegben című regényét dedikálja

Visszatérésének évében, 1926-ban alapító tagja volt az Erdélyi Helikon irodalmi folyóiratnak, valamint 1937-ben az erdélyi ifjúság számára megrendezett Vásárhelyi Találkozó szervezésében is oroszlánrészt vállalt. 1934-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1945-47 között a magyar országgyűlés tiszteletbeli képviselője volt. Az 1954-es Kossuth-díj mellett munkásságát négyszer jutalmazták Baumgarten-díjjal is. Haláláig rendületlenül alkotott, utolsó, befejezetlenül maradt életrajzi művét, A vadrózsa ágát feleségének mondta tollba. Halálát követően kívánsága szerint Farkaslakán helyezték örök nyugalomra.

Tamási Áron szülőháza

„Otthon van: könnyedén teremti meg alakjait, művei hangulatát s nem utolsó sorban csodálatos, teljesen egyéni nyelvezetét.” – vallotta róla Féja Géza, barátja és pályatársa. Tehát Tamási Áront bárhová is vetette a sorsa, szülőföldje és annak szeretete mindenhová elkísérte, ahogy egy sokat idézett vallomásában maga is megfogalmazta: „Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fogant engem.”

Tamási Áron: Énekes madár, Madách Színház 1973

Tamási Áron prózai művei mellett drámái is új színnel gazdagították a magyar irodalmi palettát. Ugyanakkor kezdetben a színházvilág nehezen tudta elfogadni újszerűségét, a „se nem valóság, se nem meséket”. Kedvelt témái az érzelmek és indulatok felszínre törése, az igazság-hűség-becsület kérdésköre, a szülőföld-elkötelezettség problémája, illetve a romlatlan falu erkölcsi magasabbrendűségének hirdetése. Számára a szerelem születése a legszebb emberi érzés, egyszerre természetes, banális és mégis mindig megkapó pillanat. Színpadi művei nyelvezetükben, -prózáihoz hasonlóan - szókimondók, játékosak, de mindenekelőtt csípősen ironikusak. Székely alakjai csavaros észjárásukkal, fanyar humorukkal elevenítik meg a szerzőben élő szülőföldet.

Az m3.hu az író születésének 125. évfordulóján műsorra tűzi az Énekes madár című színművét, tartsanak velünk!

Borítókép: Tamási Áron otthonában; Tulajdonos: MTI Fotóarchívum; Készítette: Keleti Éva, Azonosító: MTI-FOTO-789876

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Tűzoltók napja

1991 óta május 4-én az életüket naponta kockáztatók előtt tisztelgünk. A lánglovagok elsődleges feladata az emberi élet- és a vagyonmentés, de segítenek katasztrófa-elhárításban, sőt, néha kisállatok mentésében is.

„Amíg használható vagyok, addig használni akarom magam”

Ki ne ismerné fel csak a hangja alapján? Ha látjuk is, akkor ámulatba ejtő színpadi és filmes varázslásainak lehetünk szemtanúi. Köszöntsük Haumann Péter színművészt születésnapján rendhagyó módon interjúiban elmesélt történeteivel!

A Frakk, a macskák réme és a TV Maci alkotója ma is példakép lehet - 100 éve született Bálint Ágnes

Voltak évtizedek, amikor szinte lehetetlen volt olyan gyermekműsort találni a tévében, amelynek alkotói sorában ne szerepelt volna Bálint Ágnes, meseregényei pedig szinte minden háztartásban ott voltak a könyvespolcon. Szeretetteljes karaktereinek kalandjain generációk nőttek fel, a mesék ismerete ma is kapcsolódási pontot jelent nagyszülők, szülők és unokák között. Az emögött húzódó ma is lenyűgöző alkotói folyamatot Bálint Ágnes karrierje és életútja teszi példaértékűvé. Kevésbé ismert, de igen jelentős környezetvédelmi tevékenységével jóval megelőzte korát. Az írónő életútjáról, mindennapjairól, népszerűségéről lányával, Németh Ágnessel és unokájával, Sárváry Barbarával beszélgettünk születési centenáriuma alkalmából.

Szabó Gyulára emlékezünk

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal a 10 éve elhunyt Szabó Gyulára emlékezünk.