Szubrettszínésznő és igazi primadonna

Születésnapján köszöntjük Kállay Borit, aki ha szerepeit a századfordulón játszotta volna el, a premier után a kocsikból kifogták volna a lovakat, és bizonyára pezsgőt ittak volna a cipőjéből.

Karakter

2023.05.14 | olvasási idő: kb. 2 perc


Kállay Bori kisgyermekkorától énekelt, szavalt, táncolt, szeretett a középpontban lenni. Szenvedéllyel kötődött a színpadhoz, gimnazistaként néha átszökött a közeli Csokonai színházba, és az előcsarnok takarításakor nyitva maradt ajtón besurranva fölsettenkedett a kakasülőre, hogy onnan nézze a próbákat. Szülei tudta és beleegyezése nélkül 18 évesen már a debreceni Bika szálló bárjában énekelt, aminek egy anyai nyakleves lett a „jutalma”.

Miskolcon kisegítő énekkaros volt, majd átkerült a tánckarba, ezután Szeged, majd Debrecen következett. Néhány év alatt abszolút főszereplő, szubrettből primadonna lett, de mindeközben vágyott a prózai szerepekre is. Ha nem kapta meg a hőn áhított szerepet, nem keseredett el, hanem a próbák alatt beült a nézőtér leghátsó sorába, megtanulta, majd otthon gyakorolta a szöveget. Premier után jelezte a színház titkárságán, hogy szükség esetén be tudna ugrani, amire mindig adódott is alkalom. Ezután sorra kapta a prózai szerepeket is, valódi sztár lett. Nem akart Budapestre jönni, de egy szerelem kedvéért mindent hátrahagyott, s lányával felköltözött a fővárosba. A József Attila Színház után ismét belekerült a zenei világba. A Budapesti Operettszínházban szerepelt évekig, megtalálta a televízió, majd alapító tagja lett az Interoperett társulatának. 

A szépség, az elegancia iránti érzék vele született tulajdonsága, a mai napig rendkívül igényes a megjelenésére. Lendületéből és fittségéből sem veszített, s még mindig a színház az élete. Lánya, Fonyó Barbara örökölte édesanyja szépségét és tehetségét, szintén a színpadot választotta hivatásul. 

A színésznőt születésnapján pályáját felidéző képekkel köszöntjük, nézzék meg képválogatásunkat!

  1. Gyárfás Miklós Játszik a család című vígjátékának próbája (MTI Fotó: Tóth Béla)
  2. Knock out című musical krimijének előadása (MTI Fotó: Tóth Béla)
  3. Adáshiba című komédiájának próbáján (MTI Fotó: Balogh P. László)
  4. Nem fogunk hazudni! című ironikus játékának próbája (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
  5. IX. Nemzetközi Szövetkezeti Fotókiállítás aranyérmes képe  reprodukció. (MTI Fotó: Cser István)
  6. Ősbemutató című vígjátékának próbája  (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
  7. Ősbemutató című vígjátékának próbája  (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
  8. Bolond vasárnap című zenés komédia (MTI Fotó: Pintér Márta)
  9. Csárdáskirálynő című nagyoperettjének próbája (MTI Fotó: Ilovszky Béla)
  10. Kállai Bori színművésznő (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A művésznőt születésnapja alkalmából az MTVA Archívum oldalán a Kincsestár című portréműsor neki szentelt epizódjával köszöntjük. Tartsanak velünk!

Borítókép: Kállay Bori színésznő a Bolond vasárnap című zenés komédiában MTI Fotó Készítette: Pintér Márta Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum: MTI-FOTO- 903203

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló

A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom

A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

Nagyáruházak egykor- a vásárlás fellegvárai

A plázák előfutárai voltak, a fogyasztás klasszikus jelképeivé váltak. A hányatott sorsú Corvin Áruház mozgólépcsőjével és partiteraszával, míg a Párisi Nagy Áruház - a későbbi Divatcsarnok - Lotz Károly freskóival és korcsolyapályájával is beírta nevét a hazai kereskedelem aranykönyvébe.