"Zenebohóc szerettem volna lenni..."
...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.
Karakter
2021.02.13 | olvasási idő: kb. 7 perc
Sztankay István azon halhatatlan magyar színészek közé tartozik, akik
roppant mély nyomot hagytak a hazai színjátszás, a szinkronszínészet és a
televíziózás történetében. Ki ne emlékezne a Bors című ikonikus filmsorozatra,
mely a Tenkes kapitánya és a Princ, a katona után a Magyar
Televízió harmadik legnagyobb vállalkozása volt akkoriban? Ki ne ismerné fel
egyedi orgánumát a Csupasz pisztoly Drebin hadnagyának, Leslie
Nielsennek, a Van, aki forrón szereti vagy a Minden lében két kanál
című filmekben Tony Curtisnek, illetve a hazai kincsek közül Süsü, a sárkány
című bábfilmsorozatban a jó királyfinak kölcsönzött hangját? Megannyi parádés
szerep a drámától a kabaréig, varázslatos partnerek színpadon és magánéletben,
megszámlálhatatlan elismerés és díj, és nem utolsó sorban két csodálatos
gyermek - Orsolya (színész) és Ádám (újságíró) -, akik nemcsak nevükben, hanem személyiségükben
és munkájukban is továbbviszik Sztankay István emberi és művészi örökségét.
Ahogy Kudlik Júliát és Antal Imrét, a Szeszélyes évszakok műsorvezető párosát összeboronálta gondolatban a közönség, úgy Schütz Ilát és Sztankay Istvánt is. Ők ketten olyan sokszor alakítottak párt a filmekben és a színpadon, hogy mindenki azt hitte, a való életben is házasok.
„Imádott utazni, imádott elmenni egy napra valahova. Az utat szerette, amíg odaért valahova. Amint megérkeztünk, mondta, hogy ez nagyon jó, de most megyünk haza. Papa tele volt vágyakkal és mindig a humor útján kirándultunk. A 70. születésnapján elvittük a Vatikánba. Az ottani első boldog pillanata az volt, hogy egy, a Vatikánban dolgozó magyar nő felismerte, aki aztán Papát körbeudvarolta, kapott tőle néhány könyvet a múzeumról ajándékba. Ezt imádta. Majd elindultunk a múzeumba, amikor is megállt egy pillanatra és határozottan közölte: „Attya úr isten! Végig nem nézzük mi ezt négy órában. Van itt egy leágazás, nézzétek, a Sixtus-kápolnához. Na, az a legjobb, ha itt ezt mi most szépen le is vágjuk!” Így is lett: a kápolnát megnéztük és hazamentünk a szállásra. Nem láttunk semmit szinte, mert mi ott azt jól levágtuk.”
Tizenhárom szakmai díjat kapott élete során: a Kossuth-díjon át a Jászai Mari-díjig, a Nemzet Színészétől az Erzsébet díjon át szinte minden elismerést elnyert. Felsorolni is nehéz lenne, tehetsége és a közönség és a szakma felé áradó szeretete és elismerése nem is díjakban fejezhető ki. Emlékszünk rá, ha a hangját halljuk a rádióban, ha az arcát látjuk a televízióban, ha a rá oly jellemző spét (késleltetés, késés, mely kínos szünet, ebből fakadóan humorforrás) technikájára gondolunk, amelyet előszeretettel és remekül alkalmazott kabaréjelenetekben.
Sztankay István sírja a budapesti Farkasréti temetőben színész kollégája és barátja, Schütz Ila sírja mellett található, ahol bárki felkeresheti, akinek kedve támad erre.
Borítókép Sztankay István színművész Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Készítette: Farkas Tamás Azonosító: MTI-FOTO-866368
Kedves Olvasó,
folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 291 ezer fénykép közül
válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
85 éve született a kamera költője
A tavaly eltávozott Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr, kiváló művész pályafutását születésének 85. évfordulója alkalmából idézzük fel.
Latyi, a kedvenc, aki Puskással is bolondozott
Mindenki ismerte, ő pedig mindent tudott a szórakoztatásról. Táncolt, énekelt, nevettetett és meghatott, belopta magát az emberek szívébe a XX. század legnépszerűbb magyar komikusa.
"Venni, vagy nem venni: az itt a kérdés"
A választ természetesen mindenki döntse el maga.
A „paprikás lánytól” az aranylemezig
Születésének évfordulóján emlékezünk a magyar tánczene kiemelkedő alakjára, Harangozó Terire, aki virágénekeket is rögzített.