Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

Múltidő

2020.10.13 | olvasási idő: kb. 5 perc


A 20. század első felében a hazai közösségi és társadalmi élet jobbára íratlan illemszabályai, a szokásjog gyakran pontosan előírta, mely társaságban, mely alkalommal milyen ruházatban kötelező megjelenni. A különféle bálok, estélyek, de akár az operalátogatás is meghatározott etikett szerint s a megfelelő öltözékben zajlottak. Némi átmeneti időszak után aztán az elegancia visszatért régi trónjára.
A modellek fehér öltönyöket mutatnak be a Magyar Divat Intézet (MDI) divatbemutatóján (1982) (MTI Foto: Vitályos József
Az állami divatirányítás az 1950-es évek első felében a Ruhaipari Tervező Vállalattal, a későbbi Divattervező Vállalattal kezdődött. Különböző divatműhelyekből vonták össze a szakembereket, az államosítás előtt saját divatszalonnal rendelkezőket. Megjelent a Divatirány című kiadvány, és divatbemutatókat szerveztek. Az 1960-as években a divattervezők számára kiírták az Aranygyűszű pályázatot. A vállalat a hetvenes években már Magyar Divat Intézet (MDI) néven lett a hazai divat meghatározója, másfél éves divatciklusokkal.
Miniruhás fiatal nő megigazítja a papucsát egy utcai mérlegnél a Nagykörúton (1972) (MTI Foto: Benkő Imre)
A hatvanas-hetvenes évek külföldön és itthon is a divatlázadás jegyében teltek. A farmert és a miniruhát sokáig nem lehetett föltartóztatni. Ha nem tudod legyőzni, tedd szövetségeseddé elv jegyében a tervezők inkább megpróbálták beilleszteni az új irányzatot a hagyományos formákba. Így születtek az elegáns farmeröltönyök és ruhák.
Előkelő vendégek a hazai lóversenyen. Az arisztokrácia és a nagypolgárság: az urak redingote-ban és cilinderben (1930-as évek) (MTI Foto: Bojár Sándor)
Volt, ami megmaradt, akadt, ami végképp eltűnt az előkelő ruhatárból. Szmokingot – ritkán – még ma is föl lehet venni, de frakkot és cilindert már aligha fogunk látni a hazai eseményeken. Sőt, van olyan ruhadarab, melynek a jelentése is teljesen kikopott mára. Ki visel ma redingote-ot, azaz alkalmi hosszú fekete kabátot egy ceremoniális elit eseményen?
Magyar modell magyar fehérneműben pózol a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat számára készült műtermi képen (1968) (MTI Foto: Németh József)
Természetesen a kiöltözés része az igényes, finom alsóruházat is. A Habselyem Kötöttárugyár az 1980-as években már évente kétszer új fehérnemű-kollekcióval jelentkezett. A cég két korábbi kötöttárugyár, az 1922-ben alapított pesterzsébeti Hazai Kötszövő Ipar és a budapesti Váci úton működő, 1923-ban alapított Selyem- és Gyapjúárugyár utódvállalatainak összevonásával jött létre 1961-ben. Igényes textiltermékeikből külföldre is jutott. Borítókép: Budapest, 1940-es évek. Férfiak ünnepi öltözékben a lóversenypályán a Király-díj idején. Készítette: Várkonyi László. Azonosító: MTI-FOTO-752286 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja

1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.

„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.

A házasság világnapja

1983 óta, azaz éppen negyven éve február második vasárnapja a házasság ünneplésének napja. Olvassák el, miért épp ekkorra esik, és nézzék meg képválogatásunkat híres magyar házaspárokról!

„Kiskabos” – a humor óriása

100 éve született a Vidám Színpad egyik nagy nevettetője, Kabos László, akinél senki nem tudta jobban, mekkora erő rejlik a humorban.