100 éve született Szirtes Ádám

SKICC című rovatunkban a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Szirtes Ádám színművészre emlékezünk.

Cikksorozat: Skicc

2025.02.10
3 perc

Szvitek Ádám néven született Tápiósápon, a mai Sülysápon egy félig magyar, félig szlovák család legidősebb gyermekeként. Amikor szegénységük miatt szülei örökbe akarták adni, hevesen tiltakozott, inkább elment szolgálni, hogy keresetével segítse családját. Volt kanász, tehenészbojtár, 12-13 évesen summás (mezőgazdasági idénymunkás), négy évig szíjgyártóinas, egy évig segéd Budapesten, bár inkább fűszeres, pék vagy hentes szeretett volna lenni.

Medgyesi Máriával egy képeslapon (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A színészet eszébe sem jutott, ám húszévesen, egy újsághirdetésben olvasta azt a felhívást, amelyben a Színművészeti Főiskola keresett tehetséges munkás- és parasztfiatalokat. A felvételiről ugyan elkésett, azonban Hont Ferenc, az intézmény igazgatója meglátott valamit a hangosan elégedetlenkedő fiatalemberben, ezért fölvette a Horváth Árpád Színészkollégiumba. Küszködve, saját tehetségében sokáig kételkedve tanulta a szakmát. A fizikai munka annyira hiányzott neki, hogy néha hazaszökött a falujába dolgozni.

1950-ben szerzett diplomát a főiskolán, és előbb a Honvéd Színház, majd 1952-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. 1957-ben szerződtette a budapesti Nemzeti Színház, amelynek 1973-ig volt tagja, ezután a győri Kisfaludy Színház, majd 1976-tól 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a Thália Színház művésze volt. Játszhatta Zubolyt a Szentivánéji álomból, Balgát a Csongor és Tündéből, volt Tiborc és Petúr a Bánk bánban, sőt Dózsa is, de csak sokára vált színpadi színésszé. "Tíz-tizenöt évnek kellett eltelnie, míg a színházzal barátságba kerültem" - vallotta meg egy nyilatkozatában.

A Csongor és Tünde próbáján Bitskey Tiborral (MTI Fotó: Keleti Éva)

A filmezéssel nagyobb szerencséje volt. Huszonhárom évesen debütált, még főiskolás volt, amikor Bán Frigyes felkérte a Talpalatnyi földben Piros Góz Jóska szerepére, amellyel azonnal országos hírű színésszé vált. A szegény parasztfiú szerepében nyújtott hiteles alakítása ugyanakkor játékfilmes pályáját is befolyásolta: a Szabó Pál regényéből készült film után egyoldalú paraszt- és munkásfigurák sokaságát kellett eljátszania. A Rákosi-korszak kurzusfilmjei mellett szerencsére olyan, dramaturgiailag összetett alkotásokban is megmutathatta tehetségét, mint az 1954-es Simon Menyhért születése, vagy Fábri Zoltán Körhinta, Makk Károly Ház a sziklák alatt című filmje. Később, az 1960-as években a magyar új hullám meghatározó műveiben - Megszállottak, Húsz óra, Hideg napok – bizonyíthatta sokadszor színészi nagyságát.

A Talpalatnyi föld című film forgatásán (MTI Fotó)

Száznál is több filmben, tévéjátékban játszott, ezek több mint felében főszerepet. Pályája kezdetén ízes beszédmódja szinte előre meghatározta szerepeit, azonban – Soós Imréhez és Horváth Terihez hasonlóan -, képes volt a filmvásznon egy egészen új, lélektanilag árnyalt képet mutatni a hazai parasztságról. Ranódy László 1975-ös játékfilmje, a Kosztolányi novellája alapján forgatott Fürdés a példa arra, hogy szokatlan szerepkörben is képes volt nagyszerűt nyújtani, itt egy kishivatalnok rémisztő alakját formálta meg emlékezetesen. Éppen Ranódy írta róla: "…művész csak az lehet, aki jó és tiszta ember, és aki hivatásból végzi a munkáját. Én őt ilyen embernek ismertem meg…".

A Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? című tévéfilmben

Ösztönös, határozott, idővel egyre eszköztelenebb játék és remek humorérzék jellemezte meg alakításait. Kivételesen következetes színész volt, összetéveszthetetlen stílusát még az olyan, életművében rendhagyó filmekben is megőrizte, mint a Gothár Péter által rendezett, 1987-es Tiszta Amerika.

A Félúton című film forgatásán (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Szirtes Ádám a színpadtól utolsó éveiben fokozatosan visszavonult, de szinte haláláig forgatott, és amikor ráért, szigligeti szőlőskertjét gondozta. A Tüske a köröm alatt és A legényanya című szatíra voltak utolsó filmjei. 64 éves korában, 1989. július 27-én halt meg Budapesten.

1968-as portré a színművészről (MTI Fotó: Tormai Andor)

Művészetét 1955-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1970-ben az érdemes, 1983-ban a kiváló művész cím birtokosa lett, a Kossuth-díjat azonban elég későn, csak halála előtt egy évvel, 1988-ban kapta meg. Szintén színészi pályára lépett lánya, Szirtes Ági édesapja írásaiból könyvet adott közre Szirtes Ádám: Életünk - életem címmel, amelyben a színész egyéniségének tiszta embersége tükröződik. Unokája, Pálmai Anna ugyancsak színész lett. 2013-ban emléktáblát avattak tiszteletére egykori lakhelyén, Budapesten a II. kerületi Árpád fejedelem útja 20. szám alatt.

A Szeptember című tévéjáték egyik jelenetében lányával, Szirtes Ágival (MTI Fotó: Komáromy Gábor)

Szirtes Ádám születésnapja alkalmából az m3.hu online csatorna február 10-én 20:00-kor  A magyarországi fenevad színházi közvetítéssel és 22:05-kor a Mestersége színész sorozat Szirtes Ádám című portréjával emlékezik a színművészre. 

Borítókép: Szirtes Ádám a Napfogyatkozás című dráma próbáján. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.