Életét az első pillanattól végigkísérte a színjátszás, hiszen édesapja, Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, keresztapja a tragikus sorsú színészlegenda, Soós Imre volt. Kislányként nagyon zavarta, hogy apja a filmvásznon szinte állandóan rongyokat hordott, Szirtes ezért a Háry János forgatásakor huszáregyenruhában, csákóval a fején, karddal az oldalán felszállt a buszra, és hazament megmutatni magát.
Szirtes Ági gyerekkorától a színészi pályára készült, a főiskolán 1978-ban végzett. Diplomáját kézhez véve Kecskemétre szerződött Ruszt József rendező hívására, majd Zsámbéki Gábor invitálta a Nemzeti Színházba. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a budapesti Katona József Színházhoz, amelynek több mint négy évtizede a tagja. Már a legelső előadáson, Csehov Manójában színpadra lépett, s a színház statisztikája szerint a Katonában egyike a legtöbb szerepet játszó színészeknek.
A teátrum legnagyobb szériát elérő színműveiben (Csehov: Három nővér; Ivanov) és a színház történetének legjátszottabb darabjában, Egressy Zoltán 1998-ban műsorra tűzött Portugáljában is szerepelt. Werner Schwab Elnöknők című művében - másik két kiváló színésznő, Csákányi Eszter és Pogány Judit társaságában - több mint két évtizedig csillogtatta meg tehetségét. Tersánszky Józsi Jenő-Grecsó Krisztián Cigányok című drámájában Harkocsánynét alakította átütő erővel, a Szép napok című Beckett monodrámában előbb derékig, majd nyakig homokba ásva uralta a színpadot. Színpadra lépett Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámájában, Katona Bánk bánjában Gertrudist formálta meg, Grecsó Krisztián Tíz eszkimó című művében pedig egy Európa-bajnok úszót. Egyik legutóbbi szerepét a Hajnóczy Péter kisregényéből készült A Halál kilovagolt Perzsiából című darabban kapta.
Szirtes Ági egy nyilatkozata szerint a rendezők a fő szobrászai egy színésznek. Nem a főszerepeket, hanem a fontos szerepeket becsüli. Nagy erővel, hitelesen formál meg karakterszerepeket, néhány szóval vagy akár szavak nélkül is képes sorsokat teremteni, rövid epizódban teljes életet bemutatni. Drámai és komikusi szerepben egyaránt kiváló. Gyakran kelt életre nehéz sorsú asszonyokat, nyers, harsány figurákat (emlékezetes a Portugál állandóan részeg falusi asszonya, aki az „iszom egy fröcsikét” mondat után kerékpárjával minduntalan elesik és káromkodik). A színházat és a filmet is szereti, de véleménye szerint a kettőt nehéz összehasonlítani: az elsőben az alapos próbafolyamatot, az utóbbiban a spontaneitást kedveli.
Még 12 éves sem volt, amikor először lépett a kamerák elé, Zsurzs Éva filmjében, A koppányi aga testamentumában alakította Aisát, a török lányt. Számos filmben (Egy erkölcsös éjszaka, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Falfúró, Roncsfilm, Portugál, Hippolyt, Magyar szépség, Szezon, Az ajtó, 1945, Lajkó - cigány az űrben, X - A rendszerből törölve, Zárójelentés) és tévéfilmben (A Csillagszemű, Régimódi történet, A nyugalom, Égi madár, A fekete bojtár) szerepelt. Egyik kedvenc filmes munkája a Georges Simenon bűnügyi regényéből Tarr Béla rendezésében és Krasznahorkai László forgatókönyve alapján készült A londoni férfi című alkotás (2007), amelyben úgy nyújtott maradandó alakítást, hogy meg sem szólalt a filmvásznon. Ezután a Kertész Ákos regénye nyomán forgatott Tabló - Minden, ami egy nyomozás mögött van! című krimiben állt a kamera elé, alakítását a magyar filmkritikusok is elismerték.
A színház és film mellett gyakran szinkronizál is, többször adta hangját Pedro Almodóvar egyik kedvenc színésznőjének, Carmen Maurának, és a Maffiózók amerikai tévéfilmsorozat gengszterfelesége is az ő hangján szólalt meg.
Édesapja, Szirtes Ádám írásaiból könyvet adott közre Életünk, életem! címmel. A családi hagyományt folytatja a színésznő lánya, Pálmai Anna, aki szintén a Katona József Színház tagja. Ők ketten már több alkalommal léptek együtt színpadra, például a Cigányok című drámában az anya és lánya szerepében. Szintén együtt játszottak a Borbély Szilárd művei alapján készült, Az olaszliszkai című előadásban, Günter Grass Bádogdob című regényének színpadi változatában, Brecht A kaukázusi krétakör című drámájában vagy a Madách Imre Az ember tragédiája alapján készült, Embtrag - Keressétek az Urat, amíg megtalálható! című előadásban, amelyben Szirtes Ági az Úr, lánya pedig Lucifer szerepét alakítja.
Szirtes Ági művészete elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1988), az érdemes művész címet (2000). 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „klasszikus és kortárs művekben nyújtott átütő erejű alakításaiért, különösen a társadalom perifériájára szorult emberek hiteles megformálásáért”. 2011-ben Budapest díszpolgára lett. Színházi és filmes szerepeiért számos fesztiváldíjjal ismerték el: 1993-ban a filmszemle díját, 1999-ben a színházi találkozó legjobb női alakítás díját, 2000-ben a legjobb mellékszereplő díját kapta, elnyerte a színikritikusok (1999) és a filmkritikusok díját (2001, 2009). 2018-ban Prima Primissima Díjat kapott. A Rozsdatemető 2.0 című előadásban nyújtott alakításáért a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) és a Vastaps Művészeti Alapítvány díját is átvehette. 2023-ban elnyerte a Psota Irén-díjat. 2024-ben a Halhatatlanok Társulatának tagja lett. 2025-ben a Páger Antal-színészdíjat vehette át.
Borítókép: Szirtes Ági Máriaremetei otthonában. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.