Színház Sopronban

Száznyolcvan esztendeje, 1841. október 9-én avatták fel a soproni színházat.

Városi séták

2021.10.09 | olvasási idő: kb. 2 perc


A város első színháza 1769-ben nyitotta meg kapuit, egy volt szárazmalmot állítottak Thália szolgálatába. A teátrum új, klasszicizáló stílusú épülete, melyet a Bécsben tanult Franz Lössl tervezett, a reformkor kellős közepén, 1841. október 9-én nyitotta meg kapuit Vincenzo Bellini „Norma” című operájával. Az előadást Széchenyi István is megtekintette. A város kötelezte a német színigazgatót, hogy a teátrumot hetente kétszer engedje át magyar vándortársulatoknak. Így a kor legkiválóbb magyar színészei versenyre kelhettek a népszerű német előadásokkal, a közkedvelt bécsi és pozsonyi színészekkel. Két híres zeneszerző, Franz von Suppé (1819–1895) és Goldmark Károly (1830–1915) ifjúkora is a színházhoz kötődik

A színház épülete a Petőfi tér felől (MTI Fotó: Urbán Nándor)

A szűk és tűzveszélyes épületet 1909-ben Medgyaszay István az akkoriban még újdonságnak számító vasbeton felhasználásával korszerűsítette: kibővítette és átalakította. Megtoldotta az előcsarnokot, és új, szecessziós fő- és oldalhomlokzatot alakított ki. Az új főhomlokzat jellegzetességei: a fal síkjából kiemelkedő, három részre tagolt, gazdagon díszített homlokzatrész, fölötte a művészeteket ábrázoló sgraffitóval, ifjú Storno Ferenc alkotásával. (Sgrafittónak nevezik az egymásra felvitt, különböző színű vakolatok bekarcolásával, visszakaparásával előállt képeket, mintákat.) Az erkélyt a Lössl-féle színházépületből meghagyott dór oszlopok tartják. Az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész két oldalát tömör tornyok zárják le.

A színház bejárata és főhomlokzata (Jászai Csaba felvétele)

Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont. Az újabb, nem különösebben szerencsés átépítésre és bővítésre (Kotsis Iván) 1969 és 1975 között került sor, és ekkortól nevezték Petőfi Színháznak. – Petőfi Sándor vándorszínészként ugyan nem lépett fel a városban, de 1839 szeptemberétől 1840 márciusáig itt katonáskodott.

A színház nézőtere (MTI Fotó: Hadas János)

Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont. Az újabb, nem különösebben szerencsés átépítésre és bővítésre (Kotsis Iván) 1969 és 1975 között került sor, és ekkortól nevezték Petőfi Színháznak. – Petőfi Sándor vándorszínészként ugyan nem lépett fel a városban, de 1839 szeptemberétől 1840 márciusáig itt katonáskodott.

Borítókép: Sopron, 2015. május 15. A Petőfi Színház épülete. Jászai Csaba felvétele. Azonosító: MTI-FOTO-552817.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

KVÍZ – A magyar musical napja

1961. január 12-én mutatta be a budapesti Petőfi Színház (ma Thália Színház) az első magyar musicalt: Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. 2012-ben kezdeményezte a Bajor Gizi Színészmúzeum, hogy ennek az eseménynek az évfordulóján ünnepeljük a magyar musical napját. A kérdések a bemutatók időpontjának sorrendjében haladnak!

A Hídember hűsége

Ízig vérig modern emberként – kétségei és hangulati ingadozásai ellenére - , két kézzel szórta jótéteményeit nemzetére a gróf. Széchenyi István a tettek embere volt, s a háttérben egy okos és szép nő szerelme is ösztönözte a „legnagyobb magyart”.

90 éve született Pápai Erzsi

Születésének 90. évfordulóján Pápai Erzsire, a Nemzeti Színház örökös tagjára emlékezünk, aki eszményi megformálója volt történelmi névrokonának, I. Erzsébet királynőnek Schiller drámájában, és számos további alakítására is emlékezhet a nagyérdemű. Ezekből szemezgetünk a Nemzeti Fotótár képeiből készült válogatásunkban.

Képzett kutyusok

Áprilisban az emberek életét megkönnyítő vagy épp megmentő vakvezető, rohamjelző, terápiás, mentő-, kutató, rendőr- vagy mozgássérülteket segítő kutyákról emlékezünk meg.