Szigeti József

A magyar zenész, aki helyet kapott a hírességek sétányán.

Kultúrsnack

2022.09.05 | olvasási idő: kb. 3 perc


130 éve született Szigeti József, akinek a nevét 1960-ban a hollywoodi sétálóutca aszfaltján örökítették meg. A zenész családból származó fiú tehetsége hamar kiderült, és mivel zongorára nem tellett, a hegedű lett a választott hangszere, amellyel később meghódította a világ koncerttermeit…

Szigeti József az 1940-es években (MTI Fotó: Várkonyi László)

Édesanyja korai elvesztése után gyermekkorát az erdélyi Máramarosszigeten töltötte, ahol hamar kitűnt abszolút hallásával. Nagybátyja kezdett vele foglalkozni, de az alapszintű zenei oktatás nem volt elegendő számára, így édesapjával és testvérével visszaköltöztek Budapestre. Rövidesen a Zeneakadémiára került, Hubay Jenő osztályába. Első nyilvános hangversenyén 1905-ben még csak 13 éves volt, ugyanabban az évben már Berlinben adott koncertet, ahol zenei csodagyerekként említi egy korabeli német újság. Innentől zenész karrierje szárnyalt, egymás után jöttek a fellépések különböző országokban, számos koncertet adott több kiváló zenésszel együtt. A húszas évei elején betegség miatt kénytelen volt szüneteltetni zenei karrierjét, ebben az időszakban ismerkedett meg Bartók Bélával, akivel nagyon jó barátok lettek. 

Szigeti József, Bartók Béla, Benny Goodman (MTI Fotó/reprodukció: ismeretlen)

Az első világháború után Genfben telepedett le, és az ottani konzervatórium művészképzőjének vezetője lett, de úgy érezte, hogy nem teljesedik ki annak ellenére sem, hogy ebben az időszakban sokat tanult ő maga is. Időközben megismerkedett az orosz származású Wanda Ostrovskával, akit 1919-ben feleségül vett, rá egy évre megszületett a lányuk, Irene. A következő években népszerűsége csak nőtt, és nemsokára már neves hegedűművészként járta a világot, Amerikában és Ázsiában is fellépett. Prokofjev, a világhírű zeneszerző pedig több művét is neki ajánlotta.
A második világháború kitörésekor az Egyesült Államokba emigrált feleségével, ahol szerződést ajánlottak neki, Európába csak a háború végén tért vissza koncertezni. Az amerikai időszak nagyon termékeny volt, önéletrajzi könyvet írt (Beszélő húrok címmel) és egy hollywoodi filmben is szerepelt egy rövid jelenet erejéig. 1951-ben megkapta az amerikai állompolgárságot. 1960-ban csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán, de ebben az évben megszűntek az amerikai szerződései és maga is visszavonult az aktív szerepléstől. Ekkor visszaköltöztek feleségével Svájcba. Visszavonulása után tanított, írt, előadásokat tartott, zsűrizett, kurzusokat tartott, sajnos az egészségi állapota már nem tette lehetővé számára a hegedülést. Felesége halála után nem sokkal követte őt, 81 éves korában érte a halál.

Borítókép: Szigeti József Magyarországon 1968-ban MTI Fotó: Molnár Edit Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-860130

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 318 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A lélek nem öregszik

75. születésnapján köszöntjük Blaskó Péter színművészt!

Karinthy „Cini” 100!

A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket, jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atya. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy fiú, Ferenc volt.

Apák napja

Az anyák napja mintájára, annak párjaként indult világhódító útjára még 1910-ben, Amerikából. Azóta világszerte ünneplik, Magyarországon és sok más országban június harmadik vasárnapján, ahol aznap az édesapáké a főszerep. Köszöntjük őket!

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.