![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/B_RKL20200810124.jpg)
Szépművészeti Múzeum
1906. december 6-án nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere így vált teljessé a már elkészült Műcsarnokkal és a Millenniumi emlékművel.
Városi séták
2021.12.06 | olvasási idő: kb. 3 perc
A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár összevonásával jött létre. Az anyag Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnold püspök magángyűjteményéből kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került és Kossuth által 1848-ban köztulajdonba vett festményeiből állt. A gyűjtemények összevonását az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Károly javasolta.
A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején „a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről” szóló 1896. évi VIII. tc. írta elő. A jogszabály a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő, a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta át. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mert ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték.
Az eklektikus stílusú épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el, a munkálatokat a történész Kammerer Ernő irányította, aki 1906 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt. A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mert I. Ferenc József éppen akkor ért rá), és december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes a Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__CI19580613008.jpg)
A múzeumot a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták. Az első nagyobb állománybővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt 1908-ban és 1913-ban. A múzeumot 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították, a grafikák zöme – Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei – az Esterházy-gyűjteményből származnak, jelentős a francia impresszionista gyűjtemény is.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__GK19540316006.jpg)
Petrovics Elek 1914–35 közti igazgatása alatt a múzeumot az állomány számottevő gyarapodása miatt többször átépítették. A II. világháborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy részét szakszerű csomagolás nélkül Németországba vitték, e műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott. A háború utáni első kiállítást 1946-ban szervezték. Az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum.
A gyűjtemény 1957-re már kinőtte az épületet, ezért a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Szépművészeti Múzeumban a külföldi alkotások mellett a régi magyar osztály anyaga maradt. A modern külföldi anyag főként adományokból bővült, és az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott. A múzeum osztályai: az egyiptomi, az antik gyűjtemény, a régi képtár, a régi szoborgyűjtemény, a grafikai és a modern gyűjtemény.
A múzeumban számos nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállítást láthatott az érdeklődő közönség. Akkor is a figyelem középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban hét képet, köztük két Raffaellót elraboltak, és a műtárgyak nemzetközi nyomozás során kerültek meg.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/CNYIP19840117019.jpg)
2011-ben a kormány az Ötvenhatosok terén felépítendő múzeumi negyed létrehozásáról döntött, október 1-jével a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Baán Lászlót nevezték ki az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá. A koncepcióhoz kapcsolódóan 2011. október 20-án kormányhatározat rendelkezett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – az MNG beolvadása révén megvalósuló – egyesítéséről, amelyre 2012. szeptember 1-jén került sor.
A Szépművészeti Múzeumot 2015. február 15-én – a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, több mint 200 ezer látogatót vonzó kiállítás után – bezárták, és megkezdődött rekonstrukciója, amelynek során többek között megújult a II. világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt Román Csarnok, új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítottak. Az intézmény 2018-ban nyitott újra, történetében ez volt az eddigi legjelentősebb rekonstrukció.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/BJASZ20211108014.jpg)
Borítókép: Budapest, 2020. augusztus 10. A Szépművészeti Múzeum épülete. Készítette: Róka László. Azonosító: B_RKL20200810125.jpg
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Ónodi Henrietta 50 éves
SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornászt mutatjuk be.
Nemzetközi Duna-nap
A Duna a Kárpát-medence „ütőere”, a legnemzetközibb folyó: tíz országon halad keresztül. A nemzetközi Duna-napon megmutatjuk, miért és mennyire szeretjük.
A magyar nyelv nagymestere
Február 13-án ünnepli 90. születésnapját Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, az anyanyelvápolás egyik legismertebb személyisége, aki tortát nyert a keresztrejtvényével, és máig fő célja „Kaszparov” legyőzése.
Színészek és kutyák - kvíz
A színészek között is szép számmal akadnak kutyabarátok. Ez alkalommal kedvenceik szemszögéből láttatjuk őket.