Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Városi séták

2020.11.09 | olvasási idő: kb. 5 perc


A XIX. század elején Pest városa már a düledező városfalon túl terjeszkedett. Akkoriban alakult ki a Lipótváros, melynek tanácsa 1845-ben Hild Józsefet bízta meg egy reprezentatív templom tervezésével. Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését – Hild halála miatt – 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola beomlása (1868) után átdolgozta elődje terveit.
Szentmise Szent István halálának 950. évfordulóján (1988. augusztus 20.) (MTI Foto: Manek Attila)
Az épületet körülsétálva szembeötlő, hogy a kelet–nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánsz architektúráját tükrözi. Ybl Miklós halála után Kauser József vezette a munkálatokat. A zárókő 1906. december 8-i ünnepélyes elhelyezésén megjelent I. Ferenc József császár is.
A Szent István-bazilika a századfordulón a Váci körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) felől (MTI Foto)
Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett mutattak be szentmiseáldozatot. A Szentszék 1931-ben basilica minor rangra emelte a templomot. A II. világháborús bombázásokban a falak, a tornyok és a tetőzet is súlyosan megsérült. A helyreállítási munkálatok során, 1947-ben a kupola ismét leégett. Országos adakozásból teremtették elő az újjáépítéséhez szükséges összeget.
Kigyulladt a Szent István-bazilika kupolája (1947. június 20.) (MTI Foto: Kovács Géza)
A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Szent Lipót-kápolnában. A Szent Jobb 2017-ben a templom főterébe, a Nagyboldogasszony-oltár elé került. A kápolnát 2019-re felújították, eltüntették az 1970-es évekbeli mennyezetfestést, és visszaállították a XIX–XX. század fordulóján készült felületet. A székesegyházat számos képzőművészeti alkotás díszíti, köztük Benczúr Gyula, Feszty Árpád, Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór festményei, illetve Fadrusz János, Ferenczy Béni, Strobl Alajos szobrai.
A Bazilika főoltára Szent István király szobrával, Strobl Alajos alkotásával (1989) (MTI Foto: Asztalos Zoltán)
A sekrestyét és a kápolnát elválasztó falat úgynevezett glett márvánnyal burkolták, amelyen tükröződnek a színes ablakok. Az 1861-ben lerakott solnhofeni mészkő padlót átcsiszolták és újrarakták. A bazilika – egy német keresztény hetilap olvasóinak adakozásából – 1990-ben kapott új harangot, az 1944-ben elrabolt helyébe. A teljes felújítás 1983-ban kezdődött el, zömmel állami támogatással.
Beemelik a Bazilika tornyába a passaui Perner öntödében készült harangot (1990. augusztus 20.) (MTI Foto: Kallus György)
A 2003-ban befejeződött rekonstrukció nem pusztán felújítás volt, mert – bármilyen furcsa is – a bazilikának voltak olyan elemei, amelyek csak akkorra készültek el, ilyenek például az ólomüvegből készült ablakok, melyeket eredetileg az oldalhajókba terveztek. A munkálatok során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak. 1905-ben készült felvételen a Szent István-bazilika. Azonosító: MTI-FOTO-750587 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

150 éves a csodás Budapest

November 17-én ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülését. Tekintse meg e jeles alkalomból a magyar fővárosról készült kronologikus képválogatásunkat!

A nagy Caruso kis sikere Budapesten

1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?

Boldog születésnapot, Kútvölgyi Erzsébet!

A gimnáziumban még matematika tagozaton tanult, majd a főiskola elvégzése után rögtön elkezdett színházban és tévéfilmekben szerepelni. Tehetsége igen korán megmutatkozott, így nem csoda, hogy rengeteg csodás szerepet tudhat maga mögött. Szeretettel köszöntjük Kútvölgyi Erzsébetet, és közelgő születésnapja alkalmából a nézők figyelmébe ajánljuk az (m3.hu- n)[https://archivum.mtva.hu/m3] látható műsorait.