![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__EV19621103025.jpg)
Székely Mihály, a magyar opera kimagasló alakja 120 éve született
A közönség, a pályatársak és a kritikusok egyaránt úgy vélekedtek, hogy Székely Mihály az egyik legnagyobb magyar operaénekes.
Karakter
2021.05.08 | olvasási idő: kb. 5 perc
1901. május 8-án született Jászberényben. Aranyműves apja Spagatnerről magyarosított Székelyre. Zeneszerető családba született, énekelni magánúton tanult. Huszonkét éves volt, amikor először lépett közönség elé a Városi (ma: Erkel) Színházban. Még ugyanebben az évben, 1923-ban szerződtette az Operaház, melynek haláláig, 1963-ig tagja maradt.
Külföldön is felfigyeltek rá, 1924-ben szerződést kötött vele a bécsi opera is, a volt császárvárosban elénekelte a Verdi-, Wagner- és Mozart-repertoár valamennyi basszus főszerepét. 1941-től, a harmadik zsidótörvény elfogadását követően egyedüli zsidó énekesként maradhatott az Operában, mert nem tudták kivel helyettesíteni. A német megszállás után azonban már bujkálnia kellett, egy kispesti plébánián lelt menedékre.
A háború után, az Opera nyitó előadásán Tiborc szerepét énekelte a Bánk bánban. Egy év múlva meghívták az Amerikai Egyesült Államokba, óriási sikerrel vendégszerepelt. 1947-ben szerződtette a New York-i Metropolitan Opera, 1950-ben azonban a magyar hatóságok bevonták az útlevelét, nem utazhatott vissza Amerikába.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__EV19620325001.jpg)
Ránki György 1951-ben meseoperát írt a Magyar Rádiónak, a címszerepet az ő hangjára komponálta. A Pomádé király új ruhája című dalművet később az Opera is műsorára tűzte. 1956 után ismét utazhatott, a legnagyobb operaszínpadokon lépett fel. Bartók egyfelvonásos operájának, A kékszakállú herceg várának címszerepét énekelte 1956-ban Hollandiában, 1957-ben Párizsban, 1962-ben Londonban.
Máig emlékezetesek Mozart-, Verdi- és Wagner-alakításai, az orosz klasszikusok műveiben aratott sikerei (például Borisz Godunovként). Hangjának mély regisztere, zengő tónusa kivételes színészi adottságokkal párosult. 1949-ben és 1955-ben is Kossuth-díjat kapott, 1950-ben kiváló művész lett.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__VL_____051121.jpg)
1963. március 5-én lépett utoljára az Opera színpadára. Néhány héttel később, március 22-én váratlanul elhunyt. Emlékére Székely Mihály-emlékplakettet alapítottak, amelyet évente adományoznak az operaház művészeinek. Nevét utca őrzi az Opera tőszomszédságában.
Borítókép: Budapest, 1962. november 3. Székely Mihály Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának címszerepében a Magyar Állami Operaházban. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-838224
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa
Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...
A Hídember hűsége
Ízig vérig modern emberként – kétségei és hangulati ingadozásai ellenére - , két kézzel szórta jótéteményeit nemzetére a gróf. Széchenyi István a tettek embere volt, s a háttérben egy okos és szép nő szerelme is ösztönözte a „legnagyobb magyart”.
Borítékolt remények
A rulett-termek és kártyaszobák világán kívül, a lottó és a totó késleltetett reményein túl, mindenki azonnal megkísérthette a sorsot.
Millenáris – a magyar versenysport bölcsője
Millenáris…, Pesten? A Thököly útnál? Csaknem mindenki értetlenkedik, a budai Millenárisra gondol. Pedig az első, a régi Millenáris ma is megvan még. Igaz, alig lehet észrevenni, de nem messze tőle ott hömpölyög a nagyvárosi forgalom.