Az egyik legfényesebb csillag

A nagy tehetségű Szécsi Pál énekes pályafutása mellett színészként is elkezdhette karrierjét. Születésnapján érdekességekkel emlékezünk a legendára.

Karakter

2023.03.19 | olvasási idő: kb. 0 perc


A későbbi sármőr két nővére mellé legkisebbként érkezett a Szécsi családba. Még egyéves sem volt, mikor 1945-ben édesapját kivégezték, és ez a család széthullásához vezetett. 1956-ban depresszióra hajlamos édesanyja gyermekeit hátrahagyva disszidált. A kis Pál már ezt megelőzően is egy ideig Mezőtúron élt nevelőszülőknél, akikhez gimnáziumi évei alatt visszatérhetett. Ekkoriban történt, hogy az iskolai énekkarba kerestek új tagokat, amiről egyik iskolatársa, a gimnázium későbbi igazgatója így számolt be:

„Számomra örök anekdota marad, hogy az ország egyik legnépszerűbb énekese hogyan nem került be egy vidéki kisváros kórusába. Történt, hogy abban az időben a gimnáziumnak híres énekkara volt, műsoraival járta az országot. A kórusvezető az elballagó diákok miatt minden évben tagtoborzót tartott. 1959-ben Pali sem kerülhette el a meghallgatást. Minden újoncnak ugyanazt a gyermekdalt kellett elénekelnie, mégpedig a „Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol”-t. Amikor Palira került a sor, s nekikezdett, a kórusvezető azonnal leállította, kizavarta a teremből, s utánakiáltott: „Nehogy bármikor közelébe kerüljön az énekkarnak, mert ilyen hanggal csak brekegni lehet!”. Mi megijedtünk a kiabálástól, de Pali csak mosolygott, úgy vélem azért, mert nem akart kórustag lenni, ezért szándékosan énekelt torz, hamis hangon – mesélte az esetet Árvai Gyula.”

Modellként 1966-ban (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

A jóképű ifjú számtalan munkát kipróbált, például strandkabinosként is dolgozott, mielőtt modellként kezdték foglalkoztatni. Már ebben az időben is a lányok kedvence volt, és ő maga is könnyen esett szerelembe. Sikeres férfimodell volt, mire valódi tehetségére fény derült, amikor egyik kollégája azt javasolta neki, hogy ne csak dúdolgasson végre. Először divatbemutatókon énekelt néhány dalt, majd énektanárhoz kezdett járni. Az áttörést a Táncdalfesztivál hozta meg számára 1967-ben, ám ezt a sikert tehetsége mellett számtalan szerencsés véletlennek is köszönhette. Ekkor ugyanis az a Majláth Júlia volt az énektanára, akit Bánki László, a Táncdalfesztivál ötletgazdája azért keresett fel, hogy a műsor számára ifjú tehetségeket kutasson fel. Emellett bár a dalok egy része sláger lett, hiszen a fesztivál dalszerzői között olyan már jólcsengő nevek szerepeltek, mint Gyulai Gál János, Bágya András, Dobos Attila, Lovas Róbert és Fényes Szabolcs, de egy kevésbé jó dal akár egy ígéretes versenyző karrierjének végét is jelenthette. Végül Szécsi a Csak egy tánc volt című dallal hódította meg a nézőket és közöttük is elsősorban a hölgyeket, akik ettől fogva bálványozták. 

Az 1968-as Táncdalfesztiválon (MTI Fotó: Keleti Éva)

Karrierje ettől kezdve meredeken ívelt felfelé, ám stabil háttér híján a sztárság súlyát egyre nehezebben hordozta a ragyogó hangú énekes. Testvérével, Szécsi Katalinnal közeli kapcsolatban álltak, de sem ő, sem Szécsi Pál legnagyobb szerelme, Domján Edit színésznő nem tudta megadni a művésznek azt a szeretetet és stabilitást, melyre vágyott. Ennek ellenére televíziós és filmes karrierje is beindulni látszott a Táncdalfesztivál révén szerzett népszerűségének köszönhetően. 1968-ban egy apróbb szerepben tűnt fel A veréb is madár című vígjátékban, 1971-ben pedig Csala Zsuzsa és Major Tamás oldalán nevettette a nézőket a Lehet egy kilóval többen?-ben. Végül a Micsoda cirkusz! című televíziós produkcióban volt látható utoljára 1974-ben. A tehetség, aki még annyit adhatott volna az őt rajongásig imádó közönségnek, ugyanebben az évben alig harmincévesen eldobta életét, ám csodálatos baritonja és feledhetetlen dalai mindig velünk maradnak.

Borítókép: Szécsi Pál MTI Fotó, Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-857559

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.

Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.

„Minden a fejen, a kézen, meg a bátorságon múlik”

Tíz éven keresztül csak Kamuthyak nyertek magyar bajnokságot tőrvívásban. Dr. Kamuthy Jenő hatszoros, öccse, László pedig négyszeres magyar bajnok volt.

Ébred a természet, ünnepre ébredünk mi is

Húsvét, melynek szokásaiban összefonódnak a keresztény vallási hagyományok és az ősi, pogány mítoszokban gyökerező hiedelmek, amelyek a természet újjászületéséhez és a termékenységhez kapcsolódnak.