Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska

A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.

2021.06.16 | olvasási idő: kb. 3 perc


Zsigmondy a városligeti hőforrások után kutatott, 1868-ban kezdte meg a kút fúrását, és a mai Hősök terén, 970 méter mélységben 74 Celsius fokos kénes forrást talált. A forrás fölé artézi kutat telepítettek, majd 1881-ben a Városligeti tavon lévő egykori Nádor-szigetre vezették a vizet, és kádfürdőt hoztak létre.

Zsigmondy Vilmos mellszobra (Szécsi Antal alkotása, 1896) a Városligetben, a Széchenyi fürdővel szemben (Fotó: Juhász Gábor)

Az évtized végére a fürdő szűknek bizonyult. A városatyák egy új, nagyobb épület tervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg, aki az 1896. évi millenniumi kiállításon mutatta be terveit. Az építkezés kezdetét, 1909 májusát a tervező azonban már nem érte meg. A 3 millió 900 ezer aranykoronát felemésztő munkálatokat Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányította. A Széchenyi gyógyfürdő ünnepélyes átadására 1913. június 16-án került sor.

A Széchenyi fürdő neoreneszánsz stílusú épülete a Városligetben (Fotó: Róka László)

Az épületben 51 magánfürdőt, 200 fős férfi és női gőzfürdőt, 170 fős férfi és női népfürdőt alakítottak ki. A neoreneszánsz stílusú épület kupolacsarnokának boltozatát Vajda Zsigmond tervei alapján Róth Miksa üvegművész készítette, a szobordíszek Maróti Géza, Róna József, Telcs Ede, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Istók János és Markup Gyula keze munkáját dicsérik.

A főépület kupolájának mozaikdíszén – Vajda Zsigmond alkotásán (1912) – Héliosz napisten lovas fogatát hajtja (Fotó: Jászai Csaba)

A fürdőzési szokások változása miatt a székesfőváros 1926-ban nyári uszoda megépítésére, illetve a népfürdők bővítésére írt ki pályázatot, amelyet ifjabb Francsek Imre nyert meg. Az egy esztendő alatt kivitelezett, új épületszárnyat 1927. augusztus 19-én avatták fel. Az Állatkerti út felőli oldalon egy új főépületet, egy úszómedencét a két végén egy-egy félkör alakú strandmedencét alakítottak ki.

Fürdővendégek a kültéri medencéknél (MTI Fotó: Vadas Ernő)

Az új épületszárnyat Beck Ö. Fülöp, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc és Margó Ede szobrászművészek alkotásaival díszítették. A medencék vízellátását 1938 óta a Pávai-Vajna Ferenc geológus irányításával fúrt, 1250 méter mély második kút, a Szent István-forrás naponta 6000 köbméter 77 Celsius-fokos vízzel biztosítja.

Demizsonba tölti a gyógyvizet egy asszony a Korsós nő szobrának (Róna József, 1910 körül) lábazatában lévő ivókútnál (MTI Fotó: Mikó László)

A bőséges vízhozam szökőkút és a Szent István-ivócsarnok létesítését is lehetővé tette, sőt még a nílusi vízilovaknak is jut belőle az Állatkertben. Egykor a milleniumi földalatti vasút végállomása is itt, a Széchenyi fürdőnél volt, csak az 1972–73. évi átépítés során vezették tovább a vonalat a Mexikói útig.

A régi forgalmi táblán még a Széchenyi fürdő szerepel végállomásként (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

Borítókép: 1959. július 31. Vendégek a Széchenyi Gyógyfürdő kültéri medencéjénél. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Vadas Ernő. Azonosító: MTI-FOTO-809204

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Az aggastyántól a végzet asszonyáig

40 éve már, hogy nincs közöttünk Mezey Mária színművész, aki őszinte játékával, plasztikus mozdulataival és összetéveszthetetlen hangjával alkotott maradandót színházakban, filmekben és rádiójátékokban egyaránt.

Intellektuális színészegyéniség

Születésének 105. évfordulóján Gábor Miklós színművészre, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjára emlékezünk, aki Közép-Európa egyik legjobb Hamletje volt.

Az állatkerti útmutatótól Homéroszig

Az ő remek fordításában ismerjük szinte az összes ókori klasszikust, közte az Odüsszeiát és az Iliászt. A neves Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító 105 éve született.

„Minden úgy van jól, ahogy történt”

Karakterét nemzedékek imádták, olyan szenvedélyesen játszott salakon, mint a színházi deszkákon, és az ukrán fronton lezuhant a repülője, mégsem változtatott volna életén semmit. Halálának 10. évfordulóján emlékezünk Bárdy Györgyre.