Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska

A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.

2021.06.16 | olvasási idő: kb. 3 perc


Zsigmondy a városligeti hőforrások után kutatott, 1868-ban kezdte meg a kút fúrását, és a mai Hősök terén, 970 méter mélységben 74 Celsius fokos kénes forrást talált. A forrás fölé artézi kutat telepítettek, majd 1881-ben a Városligeti tavon lévő egykori Nádor-szigetre vezették a vizet, és kádfürdőt hoztak létre.

Zsigmondy Vilmos mellszobra (Szécsi Antal alkotása, 1896) a Városligetben, a Széchenyi fürdővel szemben (Fotó: Juhász Gábor)

Az évtized végére a fürdő szűknek bizonyult. A városatyák egy új, nagyobb épület tervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg, aki az 1896. évi millenniumi kiállításon mutatta be terveit. Az építkezés kezdetét, 1909 májusát a tervező azonban már nem érte meg. A 3 millió 900 ezer aranykoronát felemésztő munkálatokat Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányította. A Széchenyi gyógyfürdő ünnepélyes átadására 1913. június 16-án került sor.

A Széchenyi fürdő neoreneszánsz stílusú épülete a Városligetben (Fotó: Róka László)

Az épületben 51 magánfürdőt, 200 fős férfi és női gőzfürdőt, 170 fős férfi és női népfürdőt alakítottak ki. A neoreneszánsz stílusú épület kupolacsarnokának boltozatát Vajda Zsigmond tervei alapján Róth Miksa üvegművész készítette, a szobordíszek Maróti Géza, Róna József, Telcs Ede, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Istók János és Markup Gyula keze munkáját dicsérik.

A főépület kupolájának mozaikdíszén – Vajda Zsigmond alkotásán (1912) – Héliosz napisten lovas fogatát hajtja (Fotó: Jászai Csaba)

A fürdőzési szokások változása miatt a székesfőváros 1926-ban nyári uszoda megépítésére, illetve a népfürdők bővítésére írt ki pályázatot, amelyet ifjabb Francsek Imre nyert meg. Az egy esztendő alatt kivitelezett, új épületszárnyat 1927. augusztus 19-én avatták fel. Az Állatkerti út felőli oldalon egy új főépületet, egy úszómedencét a két végén egy-egy félkör alakú strandmedencét alakítottak ki.

Fürdővendégek a kültéri medencéknél (MTI Fotó: Vadas Ernő)

Az új épületszárnyat Beck Ö. Fülöp, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc és Margó Ede szobrászművészek alkotásaival díszítették. A medencék vízellátását 1938 óta a Pávai-Vajna Ferenc geológus irányításával fúrt, 1250 méter mély második kút, a Szent István-forrás naponta 6000 köbméter 77 Celsius-fokos vízzel biztosítja.

Demizsonba tölti a gyógyvizet egy asszony a Korsós nő szobrának (Róna József, 1910 körül) lábazatában lévő ivókútnál (MTI Fotó: Mikó László)

A bőséges vízhozam szökőkút és a Szent István-ivócsarnok létesítését is lehetővé tette, sőt még a nílusi vízilovaknak is jut belőle az Állatkertben. Egykor a milleniumi földalatti vasút végállomása is itt, a Széchenyi fürdőnél volt, csak az 1972–73. évi átépítés során vezették tovább a vonalat a Mexikói útig.

A régi forgalmi táblán még a Széchenyi fürdő szerepel végállomásként (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

Borítókép: 1959. július 31. Vendégek a Széchenyi Gyógyfürdő kültéri medencéjénél. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Vadas Ernő. Azonosító: MTI-FOTO-809204

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

45 éve történt a Boráros téri HÉV-baleset

1978-ban ezen a napon a délutáni csúcsforgalomban vált fékezhetetlenné a Csepeli HÉV a Boráros téri végállomáson, ami az egyik legsúlyosabb budapesti HÉV-balesethez vezetett.

Yves Montand magyar falevelei – Világsztárok Budapesten

A 100 éve született sármos énekes-színész zenés előadóestjeivel beutazta Európát, így a magyar közönséggel is találkozhatott. Hazai koncertjének az Erkel Színház adott otthont, ahogyan számos más világsztár fellépésének is. (Fotóválogatás és bennfentes színházi kulisszatitkok cikkünkben!)

Péter-Pál napja, az aratás kezdete

Bemutatjuk, hogy milyen jelentős esemény volt az aratás, és milyen népszokások kapcsolódtak hozzá.

Az ital, ami nélkül nincs ünnep

„A pezsgő olyan, mint a bor, szinte minden alkalomra lehet fogyasztani… A palackban pici angyalkák pezsegnek, akiket az ember szervezetében már meglévő angyalkák örömmámorral üdvözölnek”.