Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

Az új intézet először az Eötvös József báró vezette kultuszminisztérium fennhatósága alá került. Szervezeti szabályzata értelmében feladata az ország éghajlatának és földmágneses viszonyainak kutatása volt. 1890-ben Konkoly-Thege Miklóst nevezték ki az intézmény élére. A neves csillagász a saját birtokán, a felvidéki Ógyallán felépítette az akkori Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját. Létrejött a Prognózis osztály, és 1891-től naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adtak ki. Ógyalla a trianoni békediktátumot követően a csehszlovák állam része lett. Az intézet munkájában visszaesés következett be, csak 1934-ben indult meg némi fejlődés, amelyet a második világháború ismét megállított. A háború után újraszervezték a tudományos kutatást, a szakemberképzést, szélesítették a nemzetközi kapcsolatokat, és 1947-ben aláírták a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyezményét. 1952-ben Pestlőrincen átadták a Marczell György Obszervatóriumot, és az országban másutt is létesültek megfigyelőállomások. A jogelőd megalakulásának centenáriumán, 1970-ben az Intézet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) nevet kapta. Feladat- és hatáskörét legutóbb egy 2005. évi kormányrendelet határozza meg: az OMSZ meteorológiai adat-, információgyűjtő és -elemző szervezet, amely információkat is szolgáltat. Borítókép:Az Országos Meteorológiai Intézet pestszentlőrinci obszervatóriumának technikusa a napsugárzás erősségét méri. Budapest, 1956. október 15 .MTI Fotó: Jármai Béla, azonosító: MTI-FOTO-792166