A budapesti születésű művész olyan illusztris felmenőkkel rendelkezik, mint az ükapja, Szacsvay Imre, a képviselőház jegyzője, aki aláírta Kossuth függetlenségi nyilatkozatát, és ezért 1849-ben kivégezték, vagy egy nemzedékkel később a szintén Szacsvay Imre nevet viselő „híres, zengő orgánumú színész”. Szacsvay Lászlót saját bevallása szerint hamar magával ragadták a versek, de csak azért szavalt az iskolai ünnepélyeken, hogy átmenjen matematikából, később pedig a lányokat igyekezett elbűvölni velük. Több hangszeren is tanult, de nővére, aki hivatásos muzsikus lett, „kihegedülte” őt a családból. Meglepő, de csak második próbálkozásra vették fel a Színművészeti Főiskolára, ám ez alkalommal is annyira izgult, hogy leesett a lépcsőn, és egy pohár vízzel tudták csak „felvételiképessé” tenni.
Tanulmányai után Kaposvárra készült, de váratlanul leszerződtette a Nemzeti Színház, ahol már a kezdetektől vezető színésznek számított. A lendületes karrierkezdetet egy kevésbé sűrű időszak követte, mellyel kapcsolatban a művész így nyilatkozott egyszer: „Az a megítélésem, hogy ezt a szakmát nem kilóra mérik, tehát egy jó mondat vagy egy nézés is sokszor ér annyit, mintha valaki elmondana nyolcvan oldalt.” 1982-től, a Katona József Színház önállósulása óta a társulat tagja. 2004-ben a Turay Ida Színházhoz is csatlakozott, emellett gyakran feltűnik a rádióban és a televízióban is.
Zenei tudása számos darabban megmutatkozott, a legnagyobb sikere a Császár Angelával és Benedek Miklóssal közösen megálmodott Budapest Orfeum című zenés összeállítás volt, mellyel tíz éven át léptek fel kuplékat és sanzonokat énekelve. A népszerű előadás zenei anyaga hanglemezen is megjelent. Színházi szerepei elsősorban karakterszerepek és ritkábban főszerepek, de a művész ebben inkább lehetőséget lát, önmagára elsősorban „csapatemberként”, semmint „szólistaként” tekint. Így vallott erről nemrég: „a kis szerep olykor nehezebb feladat is, mert egy nagyobb alkalmat kínál menet közben a javításra, de ha a kicsit elrontja az ember, az olyan, mintha aznap ott se lett volna a színházban”.
A mozikban többek közt olyan filmekben volt látható, mint A megint tanú, a Hippolyt vagy a Zimmer Feri. A televízióban számos tévéjáték mellett a népszerű Kisváros és Linda című sorozatokból emlékezhetnek rá a nézők. A művész egyébként nagy kutyabarát, kedves vizslái több tévéműsorban is társszerepet vállaltak mellette. Máséval össze nem téveszthető hangját megannyi szinkronszerep, hangjáték és hangoskönyv-kiadvány őrzi. Az idő múlásáról egyszer így nyilatkozott: „Az öregedéstől egyáltalán nem félek. Ha félnék, akkor is megöregednék.” Bár magánéletében rengeteg nehézséget kellett leküzdenie, Szacsvay László máig aktívan játszik tovább gazdagítva életművét.
Szacsvay László a mai napon az MTVA Archívum m3.hu oldalán a Nápolyi mulatságok című tévéjátékban látható. Tartsanak velünk!
Borítókép: Szacsvay László, színművész MTI Fotó, Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-902975
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 320 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.