Cyrano alkonyi dala

Hősi alkatával és tehetségével a színpadra született, és azon kevesek közé tartozott, akik a tengerentúlon is sikert tudtak aratni. Születésének 110. évfordulóján Szabó Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művészre emlékezünk.

Cikksorozat: Karakter

Dr. Góg Laura
2025.04.25
3 perc

Az eredetileg színésznőnek készülő anya és a MÁV-főtisztviselő atya hatodik gyermeke ambíciójával, jó memóriájával és a rendre megnyert szavalóversenyekkel már iskolás korában kitűnt kortársai közül. Amikor édesanyja a művészi terveiben támogatta, talán saját beteljesületlen színiakadémiai reményeit látta szárba szökkenni fia ígéretes pályafutásában. Ódry Árpád kedves tanítványát friss diplomával a zsebében rögtön szerződteti is ösztöndíjasnak a Nemzeti Színház. Stílszerűen a Margitszigeten dobja „mély vízbe” Németh Antal rendező, hiszen az ifjú 1938 nyarán mindössze négy nap különbséggel játssza el Lysander és Csongor szerepét. Huszonévesen szárnyra kapja a siker és a hírnév, és sorra játssza a hősöket: Az ember tragédiája Ádámját, Rómeót, Don Carlost, Ferdinándot. Ő lesz Jávor Pál mellett a Nemzeti másik népszerű amorózója.

A Sirály Trigorinjaként Ruttkai Évával (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A második világháborút követően a Vígszínházban és a Művész Színházban játszik, majd egy-egy évadot tölt a Miskolci Nemzeti Színházban és az Úttörő Színházban, mielőtt a Magyar Néphadsereg Színházává átnevezett Vígszínházban újra szép feladatok találják meg. Egri Istvánnal való közös munkájuk gyümölcse a legendás Cyrano, melyet több mint háromszázszor játszik Szabó Sándor. Rostand hősének karakteres megformálása olyannyira a nézői emlékezet becses kincse marad, hogy állítólag a világtalan trafikos, akihez több évtized távollét után hazaérkezve betért, is megismerte a hangjáról a színészt, és „Cyrano!” felkiáltással üdvözölte. Ahogyan Hubay Miklós is utalt rá 1953-as, Magyar Nemzet-beli kritikájában, „Szabó Sándornak nemcsak a kifejezőeszközei gazdagok, hanem az egyéniségével súlyt is tud adni ennek a hősi bravúr-szerepnek”.

Ünneplés a 200. Cyrano-előadáson (MTI Fotó: Tormai Andor)

Népszerűsége teljében távozik az országból 1956-ban egy új Opel Rekord volánja mögött, melyet nem sokkal azelőtt vásárolt, hiszen a bécsi Burgtheaterbe hívták vendégszerepelni. Először az osztrák fővárosba megy a biciklivel Ausztriába szökött kisebbik fiát keresve, majd egy hétre rá Amerikába repül a család. A később üzletemberré lett Barna és a festőművésszé vált Balázs fiával, valamint második feleségével, Bárczy Kató színésznővel végül New Yorkban telepednek le. „Sanyi, gyere vissza” – hívja haza a közönség nevében 1956 szilveszteri nyílt levelében a Népszava újságírója, Szabó Sándor azonban csakhamar megveti a lábát a tengerentúlon.

Tartuffe szerepében (MTI Fotó: Várkonyi László)

Tehetségét és szorgalmát mutatja, hogy tökéletesen megtanul angolul, és az Amerikai Egyesült Államokban is jelentős karriert csinál. Először más emigráns művészekkel alapít magyar színházat, majd másfél év után megkapja Versinyin szerepét Csehov Három nővér című darabjában, amelyet több mint kétszázszor játszik. Szabadidejében kitanulja a bármixer szakmát, és műszaki rajzolóként is dolgozik, miközben nyelvtudását csiszolja, és házukat építgeti, bővítgeti. A Broadway deszkáin töltött bő évtized alatt John Gielgud és Mike Nichols rendezi, és olyan világsztárok a partnerei, mint Robert Redford és Myrna Loy. Neil Simon Mezítláb a parkban című komédiájának főszerepét közel ezerszer formálja meg. Később Los Angelesbe költözik, és Hollywoodban is befut, bár a kaliforniai évek alatt is a színpadon érzi magát a legjobban, Jack Lemmonnal is játszik. Érdekesség, hogy a minneapolisi Amerikai Nemzeti Színházban – ahová néhány évadra szerződik – ismét fellép a Cyranóban: ezúttal Ragueneau szerepében.

A Királyi vadászat című Hernádi Gyula-drámában (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Szabó Sándor a filmvásznon is emlékezetes alakításokat nyújtott azóta, hogy 1939-ben Szörényi Éva oldalán feltűnt a Pusztai királykisasszony című filmben. A hazai filmek mellett már 1943-ban hívta Kertész Mihály egy amerikai címszerepre, Hollywoodban Alfred Hitchcock Topáz című krimijében és számos amerikai mozi- és tévéfilmben szerepelt, valamint Richard Burtonnel is filmezett. Férfias jelenségét és orgánumát sok, hazatérte után készült filmszalag is őrzi. Láthatjuk többek között a Herkulesfürdői emlék, a Fekete gyémántok, a Magyarok, a 80 huszár, a Legato, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül és a Találkozás Vénusszal című játékfilmekben, valamint A luxusvilla titka, a Kiálts, város!, A névtelen vár, A szürke eminenciás, a Cid és a Különös házasság című tévéfilmekben.

Hunyadi Jánosként Sulyok Máriával (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Kereken húsz esztendő után költözött haza Magyarországra, és először Pécsett lépett ismét magyar színpadra. A külföldön töltött évtizedek alatt Somló Istvánnal, Ajtay Andorral, Pécsi Sándorral (akivel az antik tárgyak iránti gyűjtőszenvedély is összekötötte) és a Várkonyi házaspárral tartották a kapcsolatot. Egykori osztálytársa, Várkonyi Zoltán sokszor biztatta a hazatérésre, és a látogatásai alkalmából egy-egy filmszereppel is megkínálta, például az 1966-os Egy magyar nábob című filmben, majd 1977-től a Vígszínház társulatába is szerződtette, ahol a Királyi vadászat, A gondnok, a Házmestersirató és a Váltóőrök című darabban is remekelt. Rádiózott, szinkronizált, és később a Madách Színházban is fellépett. Az Alkonyi dal című Coward-darabban egykori „filmes feleségével”, az 1951-ben Dérynét alakító Tolnay Klárival közös jutalomjátékra is lehetőségük nyílt több mint harminc év múltán.

Tábori Nórával a Házmestersiratóban (MTI Fotó: Horvát Éva)

Megnyugtatta a folyamatos cselekvés. Tartalmasan töltött idős éveiben a színház mellett a balatonakarattyai telken való kertészkedés is örömet okozott számára. „Minden szerepemmel újrakezdtem az életem. Mert számomra a szerep is élet. Az a szép benne, hogy sokféleképpen is egyetlenegy” – vallotta. Szabó Sándor a hivatásával szemben érzett felelőssége tudatában élt és dolgozott hazai és amerikai pályafutása során, ám a külföldi sikerek ellenére a magyar színpad, a magyar szavak zenéje jelentette számára az igazi boldogságot. 

A szürke eminenciás című tévéfilmben (MTI Fotó: Inkey Alice)

Szabó Sándor domborműves emléktábláját – Krasznai János szobrászművész alkotását – 2007-ben avatták fel a színész Régiposta utca 5. szám alatti lakóházának falán, halálának 10. évfordulója alkalmából.

Születésének 110. évfordulóján, 2025. április 25-én a képernyőn idézi meg alakját a Marsall” című 1985-ös tévéjátékkal az m3.hu oldalon a Nemzeti Archívum, melynek kínálatában Daibret felügyelő szerepében és a Csevegés című portréban is láthatják. 

Borítókép: Szabó Sándor portréja 1979-ből. Készítette: Ilovszky Béla. Tulajdonos: MTI /MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.