![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__HT19570221005.jpg)
„Tűnt évek őre, add áldó kezed, s kalauzolj, édes Emlékezet!”
1957. október 3-án, 65 évvel ezelőtt távozott a XX. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa, Szabó Lőrinc költő, műfordító. Halálának évfordulóján rá emlékezünk.
Karakter
2022.10.03 | olvasási idő: kb. 2 perc
A miskolci születésű poéta Debrecenben, majd egy rövid műegyetemi kitérő után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarán (ma ELTE) folytatta tanulmányait. Korai verseivel egyenesen Babits Mihályhoz, a Nyugat akkori főszerkesztőjéhez ment, aki rögtön ugyan nem adta ki azokat, de szárnyai alá vette az ifjú tehetséget, és bevezette a budapesti irodalmi társaságba, azaz annak központjába, a Centrál kávéházba.
Diákként latinból, görögből, franciából és németből fordított, majd Babits tanítványaként angolból ültette át magyarra többek közt Shakespeare összes szonettjét és Samuel Taylor Coleridge Ének a vén tengerészről című balladáját. Első versei a Nyugatban jelentek meg 1920-ban. Babitsnak köszönhetően megismerte a legújabb európai költészetet, és a Baudelaire-centenáriumra készülve mentora és Tóth Árpád mellett társfordítója lehetett a híres Bomlás virágai kötetnek.
Miután Babitscsal fokozatosan eltávolodtak, a költő a nyüzsgő művészvilágba vetette magát. Így történhetett, hogy Rippl-Rónai József megfestette portréját. Miközben elévülhetetlen érdemeket szerzett műfordítóként, költészete is kivirágzott. Nem meglepő tehát, hogy a József Attila- és Kossuth-díj mellett háromszor tüntették ki Baumgarten-díjjal is. Művészetének egyik legnagyobb szakértője, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész szerint Szabó Lőrinc vereseiben egyszerre „épül és omlik” minden. Mindent megkérdőjelez, de ez csak a megértés vágya, mely egész pályáján át hajtotta költőként és műfordítóként is.
Szabó Lőrincet halála után a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Pályatársa és barátja, Illyés Gyula így búcsúzott tőle a temetésen: „Barátaid, küzdőtársaid megbízásából és kívánsága szerint mondok búcsút, kedves Lőrinc. Mindazok nevében, akik képtelenek fölfogni, hogy nem vagy, mert régtől fogva jól tudták, hogy ki voltál és ki leszel: halhatatlan szellem, a legnagyobbak közül való. Se veszteségünket felmérni, se fájdalmunkat kifejezni nincs méltó szó. Köszönjük, hogy életünk alkotórésze lettél. Nyugodj békében!”
Borítókép: Szabó Lőrinc költő, műfordító, MTI Fotó, Készítette: Horváth Tamás Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-794558
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról
Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!
Julius Caesar és a szökőnap
Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.
Tűzoltók napja
1991 óta május 4-én az életüket naponta kockáztatók előtt tisztelgünk. A lánglovagok elsődleges feladata az emberi élet- és a vagyonmentés, de segítenek katasztrófa-elhárításban, sőt, néha kisállatok mentésében is.
Kuriózumok nyomában Pécs belvárosában
A pécsi ókeresztény temetőt kultúrtörténeti kategóriában az UNESCO 2000. november 30-án felvette a Világörökség listájára. Rómán kívül sehol a világon nem maradt fenn eredeti szépségében a késő ókori, keresztény temetői falfestészet ilyen gazdag emléke.