„Tűnt évek őre, add áldó kezed, s kalauzolj, édes Emlékezet!”

A miskolci születésű poéta Debrecenben, majd egy rövid műegyetemi kitérő után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarán (ma ELTE) folytatta tanulmányait. Korai verseivel egyenesen Babits Mihályhoz, a Nyugat akkori főszerkesztőjéhez ment, aki rögtön ugyan nem adta ki azokat, de szárnyai alá vette az ifjú tehetséget, és bevezette a budapesti irodalmi társaságba, azaz annak központjába, a Centrál kávéházba.

Diákként latinból, görögből, franciából és németből fordított, majd Babits tanítványaként angolból ültette át magyarra többek közt Shakespeare összes szonettjét és Samuel Taylor Coleridge Ének a vén tengerészről című balladáját. Első versei a Nyugatban jelentek meg 1920-ban. Babitsnak köszönhetően megismerte a legújabb európai költészetet, és a Baudelaire-centenáriumra készülve mentora és Tóth Árpád mellett társfordítója lehetett a híres Bomlás virágai kötetnek.

Miután Babitscsal fokozatosan eltávolodtak, a költő a nyüzsgő művészvilágba vetette magát. Így történhetett, hogy Rippl-Rónai József megfestette portréját. Miközben elévülhetetlen érdemeket szerzett műfordítóként, költészete is kivirágzott. Nem meglepő tehát, hogy a József Attila- és Kossuth-díj mellett háromszor tüntették ki Baumgarten-díjjal is. Művészetének egyik legnagyobb szakértője, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész szerint Szabó Lőrinc vereseiben egyszerre „épül és omlik” minden. Mindent megkérdőjelez, de ez csak a megértés vágya, mely egész pályáján át hajtotta költőként és műfordítóként is.

Szabó Lőrincet halála után a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Pályatársa és barátja, Illyés Gyula így búcsúzott tőle a temetésen: „Barátaid, küzdőtársaid megbízásából és kívánsága szerint mondok búcsút, kedves Lőrinc. Mindazok nevében, akik képtelenek fölfogni, hogy nem vagy, mert régtől fogva jól tudták, hogy ki voltál és ki leszel: halhatatlan szellem, a legnagyobbak közül való. Se veszteségünket felmérni, se fájdalmunkat kifejezni nincs méltó szó. Köszönjük, hogy életünk alkotórésze lettél. Nyugodj békében!”

Borítókép: Szabó Lőrinc költő, műfordító, MTI Fotó, Készítette: Horváth Tamás Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-794558

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.