125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.

Városi séták

2021.10.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Margit híd átadása (1876. április 30.) után megemelkedtek a hídvámokból származó bevételek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk kimondta, hogy ha a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 ezer forintot, akkor a többletet egy negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd a Déli összekötő vasúti híd volt). 1893-ban a XIV. törvénycikk két híd, az Eskü téri (a régi Erzsébet híd) és a Fővám téri (a mai Szabadság híd) híd építését rendelte el.

A híd esti kivilágításban (Jászai Csaba felvétele)

A híd építését 1893-ban határozták el, majd Feketeházy János tervei alapján 1894–96 között építették meg, a Kiskörút torkolatában, a Fővám tér és a Sáros fürdő között ívelte át a Dunát. A hídon villamosvágány kígyózott át, elektromos és gázvilágítással is ellátták. Ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. október 4-én került sor az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József-hídnak nevezték el.

Hajóforgalom a Dunán (MTI Fotó)

A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,2 méter, amivel Budapest legrövidebb Duna-hídja.

A budai hídfő a Gellért-hegy tövében (MTI Fotó: Lajos György)

A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. A hiányzó középrészt az épen maradt pillérek között csakhamar pótolták. Újjáépítése, amelyet Széchy Károly és Haviár Győző vezetett, 1946 augusztusára fejeződött be, s akkor kapta mai nevét is.

A hídépítő munkások ebédje (MTI Fotó: Rózsa László)

A hidat 1985–86-ban teljesen felújították, és 1987-ben – a Duna-part részeként – világörökségnek nyilvánították. 2007–2008-ban – a 4-es metró építésével egy időben – újabb, teljes körű felújítása, műemléki rekonstrukciója is megtörtént. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti.

A híd kapuzatát a Szent Korona másolata és a történelmi magyar címer ékesíti (Jászai Csaba felvétele)

Borítókép: Budapest, 1962. augusztus 14. A Szabadság híd a Gellért-hegy felől. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-835114

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

New York a Nagykörúton

1894 augusztusában adták át az amerikai New York Életbiztosító Társaság palotáját, a híres kávéház október végén nyílt meg.

Tündérország mindenki előtt nyitva áll

A Magyar Olvasótársaság 2005-ben szeptember 30-át a népmese napjává nyilvánította. A dátum Benedek Elek születésnapja, egyúttal tisztelgés „a nagy mesemondó” előtt, aki mindenkinél többet tett a magyar népmesék megőrzésért.

„Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!”

Ma 200 éve született a színész, hősszerelmes, forradalmár, katona, de mindenekelőtt az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor.

Karikó Katalin Nobel-díjat kap

A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése idén az élettani és orvosi Nobel-díjat megosztva a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó, Széchenyi-díjas magyar biokémikusnak, Karikó Katalinnak és Drew Weissman mikrobiológusnak ítéli oda biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen.