A színész, aki mindig képes volt megőrizni érzékenységét

85 éve született Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze.

Cikksorozat: Karakter

2025.03.18
2 perc

Sinkó László 1940. március 18-án született Sinkovits László néven. A vezetéknév nem megtévesztő, tizenkét évvel idősebb bátyja Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész volt – az ő hatására választotta hivatását is. Sinkovits rendszeresen elvitte öccsét előadásaira, előbb az Ifjúsági Színházba, majd a Nemzetibe is. Eközben László, az Óbudai Árpád Gimnázium szorgalmas diákja remekelt az iskolai produkciókban és a szavalásban, így bátyja közbenjárására már tizenéves korában elkezdett szinkronizálni.

Portréja 1972-ből (MTI Fotó: Keleti Éva)

Érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Várkonyi Zoltán osztályába. Bár már a felvételinél rendkívül tehetségesnek tartották, a főiskolai évek mégsem voltak felhőtlenek. Nem engedték el próbafelvételekre, a fiatal színész pedig gyakran végigszorongta az órákat. Bár bátyjával szerették egymást, Sinkó László tartott attól, hogy a színészi pályán Sinkovits árnyékában marad, ezért is változtatta meg családnevét. „Öcsémben hallatlan lelkiismeretesség, kötelességtudás él. Példaértékű” – mondta Sinkovits testvéréről. Személyiségük teljesen más volt, de gerincességük, családszeretetük nagyon hasonló. 

Madách Imre Mózes című drámájában Sinkovits Imrével (MTI Fotó: Keleti Éva)

Diplomaszerzés után Sinkó a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött 1962-ben, ahol a közönség a szívébe zárta, erős karakterformáló képességét a kritikusok is elismerték. Két év múltán a Nemzetibe hívták, ahol fiatal színészként viszont nehezen találta a helyét. A bizonyítási kényszer miatt a kezdetekben gátlásos, görcsös volt, végül a filmezésben találta meg azt a lazaságot, amely népszerűvé tette. Bár 1972-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, Sinkó úgy érezte, a „kispadon” maradt a színházban, ritkán kapott számára kedves szerepet.

Bessenyei Ferenccel a Katona József Színházban (MTI Fotó: Keleti Éva)

Ebben az időszakban vált mégis az ország egyik kedvencévé rádiós és tévés szereplései miatt. A televízió aranykorában kezdett el filmekben játszani, és egészen 2007-ig vállalt el szerepeket a filmvásznon. Szinkronszerepei és narrátori munkái is kiemelkedőek voltak. Ő szólaltatta meg magyarul Anthony Hopkinst, és az ő hangját hallhatjuk Rockenbauer Pál híres, 1979-es Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatában. Érdekesség, hogy ha tehette, maga is a stábbal túrázott a forgatás alatt.

A színész portréja 1977-ből (MTI Fotó: Danis Barna)

Az elsők között lett a Katona József Színház tagja 1982-ben, majd 2003-tól visszatért a Nemzetibe. „Arra az állapotomra vigyáztam (…), hogy a világra a szememet és az érzékenységemet megőrizzem, ne ápolgassak magamban sebeket” – vallotta pályájáról. Legnagyobb színpadi sikerei közé tartozott az Übü király, a Három nővér, A revizor és A színházcsináló. Mindig tudásának legjavát adta, és megnyerő személyiség volt. Nagyon fontos volt számára a család, a jó szakmai közérzet, a természetközeliség és a sport. 2015 júliusában hunyt el, 75 évesen.

Sinkó Lászlóra március 18-án A király meztelen – mesejáték felnőtteknek című tévéfilmmel emlékezünk az m3.hu műsorán. Tartsanak velünk!

Borítókép: Sinkó László színművész. Készítette: Farkas Tamás. Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.