Seregi László a 20. századi magyar és nemzetközi tánc életének egyik legmeghatározóbb alakja volt. Karrierje talán akkor indult, amikor 1942–43 körül egy harmonikát kapott karácsonyra. Édesanyja ekkor azt mondta neki: „Lacikám, legyél művész!” – és így is történt.
Seregi először nem a táncot választotta, hanem a grafikát. Beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára, de a család anyagi helyzete miatt nem tudta befejezni tanulmányait: raktárosként kezdett el dolgozni egy csavargyárban. Mivel a háború után számos néptáncegyüttes alakult, egyik barátja rábeszélte, hogy jelentkezzen a Honvéd Művészegyüttesbe, ahová fel is vették az akkor még gátlásos, 20 éves fiatalt. A társulatnál nemcsak a néptánccal ismerkedett meg, hanem a klasszikus balettel is, és 1957-től már az Operaház balettegyüttesének tagja volt.
1968-ban megbízták egy egészestés táncdráma elkészítésével, a Spartacusszal. Howard Fast műve alapján született meg az az előadás, amellyel elmondása szerint „nagykorú” lett. Ezt követően készült el Delibes nyomán a nagy sikerű Sylvia, majd 1983-ban a Macskák a Madách Színházban. A musicalre való felkészülés egyszerre volt gyönyörűséges és gyötrelmes, hiszen a műfaj újdonsága mellett Seregi feszegette a prózai színészek fizikai korlátait is. Szirtes Tamás szerint a koreográfus „kozmikus zsenije” volt a magyar színházi művészetnek, kész polihisztorként a színház minden eleméhez értett, ráadásul rendkívül jó hangulatot tudott teremteni a próbákon. Maga Webber is megnézte az előadást, és azt mondta, hogy ilyen mély és tartalmas Macskákat sehol sem látott.
Seregi zsenialitásához hozzátartozott, hogy komoly gyűjtőmunkát végzett minden darabhoz, valamint kiváló zenei dramaturgiai érzéke miatt az egyik legmuzikálisabb magyar koreográfusként tartották számon – nem csoda, hiszen kitűnően zongorázott és tangóharmonikázott. Maximalizmusa ellenére jó partner volt, éles szemmel és okos szóval tudta rávezetni a táncosokat, hogy pontosan mit szeretne. Alkotótársa, Kaszás Ildikó szerint, ha néha el is bizonytalanodott magában, számított a művészeire, és fontos volt számára, hogy kapjon tőlük visszajelzést, megerősítést.
Utolsó alkotói korszakában Shakespeare-művek – a Rómeó és Júlia, majd a Szentivánéji álom – táncadaptációin dolgozott. Bár a szakma és a közönség is számított a folytatásra, a két sikeres Shakespeare-előadás után a koreográfus úgy érezte, elfáradt és legyengült, később szívműtétre is szüksége volt. Orvosa egyetlen ajándékot fogadott el Seregitől a sikeres műtétért cserébe: hogy elkészíti a harmadik Shakespeare-balettjét is. Ennek a kérésnek nem tudott ellenállni, így jött létre A makrancos Kata. Koreográfiáival az Operaház együttese kiemelkedő sikereket aratott mind hazai, mind külföldi színpadon. Seregi László művei halála után is folyamatosan műsoron vannak a világ számos rangos balettszínpadán. Emlékét rangos díj is őrzi, melyhez a relikviát a Mester kedvenc főügyelője, Krasznai János szobrász készítette.
Nézzék meg a Seregi László 40 éves jubileuma című műsort december 12-én az m3.hu-n.
Figyelmükbe ajánljuk a Delibes: Sylvia című balettet is, amely a linkre kattintva elérhető: https://s.mtva.hu/B7zUjEmb
Lapozható képgalériánkban a híres koreográfusról láthatnak fotóválogatást. Tartsanak velünk!
A lapozgatóban látható képek:
- Seregi László, Orosz Adél és Sipeki Levente az Erkel Színházban (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Dózsa Imrével és Fülöp Viktorral a Spartacus próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)
- A Magyar Állami Operaház balettegyüttesének tagjai Bergenben (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Seregi László táncos, koreográfus a Zenés TV Színház című műsorban. (MTI Fotó: Tóth György)
- Róna Viktor balettművésszel az Operaház ünnepségén (MTI Fotó: Ruzsonyi Gábor)
- Táncművészek próbálnak Seregi László koreográfus irányításával (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Forray Gábor, Seregi László és Kaszás Ildikó a díszlettervező műhelyben (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Táncpróba az Operaházban (MTI Fotó: Keleti Éva)
- Seregi László koreográfus, Kozma József zeneszerző és Dózsa Imre balett-táncos (MTI Fotó: Keleti Éva)
Borítókép: Seregi László a Macskák című musical próbáján a Madách Színházban. Készítette: Ilovszky Béla. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.