Építészből népzenész
75 éves Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, népzenekutató, dalszerző, a Nemzet Művésze, a Sebő-együttes alapítója.
Kultúrsnack
2022.02.10 | olvasási idő: kb. 2 perc
Már gyerekkorában nyitott volt mind a reál tudományok, mind a művészetek irányába, viszont ez a sokrétű érdeklődés pályaválasztásakor megnehezítette a dolgát. Végül a nagymamája tett pontot az i-re, és így döntött az építészet mellett. Azonban nem sokáig tevékenykedett a szakmájában, a művészi véna felülkerekedett és véglegesen a népzene világa felé sodorta.
Zenei pályafutását az 1960-as évek végén József Attila verseinek feldolgozásával kezdte, majd ezen a vonalon haladva fonódott össze élete végérvényesen a népzenével. Halmos Bélával alapított duót (Sebő-Halmos duó), ebből alakult a Sebő-együttes Koltay Gergellyel kiegészülve. A ma is aktív zenész neve egybeforrt a hangszeres népzene, az énekelt versek és a táncházmozgalom fogalmakkal és hagyott kitörölhetetlen nyomot a hazai népzenei világban.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 2017. január 25. Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában. A műsorban munkásságát idézték meg. MTVA Fotó: Zih Zsolt
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 312 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Józsika, a legendás hang
Hacser Józsa kétszeres Jászai Mari-díjas művészre, az egyik legkülönlegesebb hangú színésznőnkre emlékezünk halálának 10. évfordulóján.
Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja
1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.
A Citromízű banántól a dobozba zárt filmig
A ma 75 éves Kossuth-díjas rockzenész-zeneszerző filmes bemutatkozására több mint negyven évet kellett várni.
Liliomfi, aki Kolozsvárról érkezett Badacsonyba
Makk Károly 1954 augusztusában forgatta Szigligeti Ede vígjátékából a Liliomfit, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben a legjobb 53 magyar film közé válogattak. Gink Károly fotóművész ott járt a forgatáson, és kiváló felvételeket készített.