"Dalban, zenében élek"

Az angol beteg című Oscar-díjas filmben énekelt Szerelem, szerelem című dalért a francia Deep Forest világzenei formációval Grammy-díjat kapott, munkásságával világhírre tett szert. Sebestyén Mártát születésnapja alkalmából köszöntjük.

Karakter

2022.08.19 | olvasási idő: kb. 3 perc


1957. augusztus 19-én született Budapesten a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalművész, aki már zenepedagógus édesanyja pocakjában magába szívta a népdal szeretetét. Rengeteget énekelt kiskorában fürdés közben, úgy dalolászott, mint egy énekesmadár. Fizikaórán telerajzolta a füzetét népies illusztrációkkal, motívumokkal, szinte csak a muzsika érdekelte. 15 éves koráig a nyarakat falun, Vas megyében töltötte a nagymamájánál, nyári estéken furulyázott, a templomban pedig a kántort helyettesítette aratás idején. 

Portréja 1985-ben készült (MTI Fotó: Benkő Imre)

„Népdalokat anyától sokat tanultam, csak nem tudtam, hogyan kell igazán elénekelni, mert nem volt róla eleven emlékem, élményem. Hetedikes koromban nyertem egy olyan lemezt a népdalversenyen, amin valódi népzenei felvételek voltak az akadémiának az archívumából. Ez volt nekem egy olyan döbbenetes élmény, ami a mai napig is olyan elevenen él bennem, mint egy villámcsapás, úgy átjárt. Fölraktam a lemezt a lemezjátszóra, és meghallottam a Madárka, madárka kezdetű dalt, Jánó Anna nevű moldvai énekes asszony előadásában. Szó szerint, mint akit megszáll valami… és én attól a pillanattól kezdve kerestem ezt a hangot és ezt az előadásmódot."

A magyar dal ünnepe című műsor felvételén (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

A Bartók Táncegyüttes egyik próbáján ismerkedett meg a népzenével és a néptánccal. Sebő Ferenccel, Halmos Bélával, majd a Muzsikás együttessel járta az országot. Több ismert előadóművésszel is koncertezett már, többek között a Gryllus fivérekkel, a Söndörgő vagy a Vujicsics együttessel.  Kallós Zoltán ajánlásával gyűjtötte a tradicionális magyar népdalokat Erdélyben. Ott élő idős emberektől tanulta meg egy-egy nóta eléneklését. Számos helyen fellépett már, kulturális nagykövetként népszerűsítve a népzenét világszerte. Európa összes nyelvén énekel népdalokat, a japán császár, és a spanyol király is hallhatta énekét. Az angol uralkodói házban a királynőnek Szent Istvánról dalolt.

A Muzsikás együttes énekeseként (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)

Népdalokon edzett különleges „folkos” hangon énekel, amelytől minden zene, amelyre énekelt, különlegessé vált. „Az István a királynak a dalait én éppen úgy fogtam föl, mint hogyha különböző tájegységekről tanultam volna meg egy-egy dalt… Elmentem egy strandra, felraktam a fülhallgatót, és olyan gondolataim támadtak, hogy jé, hát ez a dal olyan, minthogyha egy csángó dal lenne. Fölfogtam úgy, mint egy csángó dalt, és ahhoz képest énekeltem el.”

Az István, a király című rockoperában Réka szerepében (MTI Fotó: Kleb Attila)

Több évtizede terjeszti már a magyar népi kultúrát. Életének vezérfonala a népzene, a moldvai ballada, a kalotaszegi, a mezőségi és a székely népdalok előadása. Hitvallása szerint egy boldogtalan perce sem lehet, hiszen mindenre megvan a megfelelő nóta, amivel az ember vigasztalhatja magát. „A jókedv, az életöröm, az éneklés, és a létezés az nekem teljesen egyenértékű. Tehát úgy létezem, hogy énekelek, ahogy madárnak a repülés.”

Borítókép: Népzenei és néptánc tehetségkutatóban zsűritagként Készítette: Zih Zsolt, tulajdonos: MTI Fotószerkesztőség. Azonosító: MTI-FOTO-379612

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 317 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

90 éves lenne Sára Sándor rendező, operatőr, a Duna Televízió alapító elnöke

Sára Sándor úgy tartotta, egy jól megkomponált kép minden eleme jelentőséggel bír. Pályáját szemlélve azt nemcsak a mérföldkövek - legismertebb munkái vagy a rangos kitüntetések – jellemzik, de azok az apró részletek is, amelyek együtt kiadják egy szakmailag és emberileg is teljes élet tablóját.

Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője

Minden alkotásával arról vallott, hogy az épületek különös lények. Házainak arca, szeme van. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – mondta el egy alkalommal.

Gulyás Dénes 70 esztendős

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Gulyás Dénes operaénekest mutatjuk be.

Béres Ilonát köszöntjük születésnapján!

Már főiskolásként a közönség kedvence volt a csodás hangú és tehetségű Béres Ilona, akinek munkásságát a legmagasabb szakmai elismerésekkel díjazták, a legfontosabbnak mégis a közönség szeretetét és ragaszkodását tartja.