Akinek a stílusérzék volt a legerősebb képessége

Nyolcvan éve született a klasszikus kabarék nagy nevettetője, Schütz Ila, aki így vallott magáról: „A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok”.

Karakter

2024.01.05 | olvasási idő: kb. 3 perc


színtársulatoknál indult pályája, 1964-től az Egyetemi Színpad tagja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába járt. Először a Mikroszkóp Színpadhoz, majd a Madách Színházhoz szerződött, miután 1969-ben megkapta a diplomát. 1994-től a József Attila Színház társulatának volt a tagja.

„A színjátéknak köszönhetem az életem. Ebben a szakmában megengedik, hogy olyan szeszélyes és olyan bohókás legyek, amilyen vagyok. És olyan ellentmondásos” – nyilatkozta.

Még főiskolásként a Mona Marie mosolya című vígjátékában (MTI Fotó: Patkó Klári)

A komádiától a tragédiáig minden szerepében hiteles alakítást tudott nyújtani, míg a közönség leginkább a vígjátékokban szerette. Számos klasszikus szerző darabjában játszott kiemelkedően, többek között Rosalindaként Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiájában vagy Másaként a Sirály és Szonyaként a Ványa bácsi című Csehov drámákban.

Emlékét a színházi előadások mellett kabarék, tévé– és játékfilmek őrzik. Szerepelt többek között a 78-as körzet című, máig sikeres sorozatban, és az Ismeri a szandi-mandit?, a Madárkák valamint a Nyulak a ruhatárban című filmekben. 

Leghangosabb sikerét Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt! című kétszemélyes komédiájában aratta Sztankay Istvánnal, akihez élete végéig különleges kapcsolat fűzte. Schütz Ilát nagyon szerette a közönség, sorban jöttek a jobbnál jobb szerepek, szakmai elismerések – magánéletében azonban nem találta meg a harmóniát.

Jövőre veled ugyanitt – Sztankay Istvánnal 1978-ban (MTI Fotó: Danis Barna)

Schütz Ila 2002. december 11-e óta nincs köztünk. Pályatársa, Benkő Péter így emlékezett rá: „Olyan típusú színész volt, aki mindent tudott. Nemcsak hogy humora volt, hanem tragika is volt, szép is volt, csúnya is volt, cseléd is volt, és királynő is.”

 

Születésének 80. évfordulója alkalmából az m3.hu-n január 5-én a Festetlen arcok – Két jelenet Natalia Ginzburg írásaiból című filmet vetítjük, tartsanak velünk!

Borítókép: Portré 1977-ből. Készítette: Vitályos József, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-S_TAJ19770609004

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az ország legismertebb terapeutája

Mácsai Pál sokoldalú művész: színész, zenész, költő. Eltekintve a megszokott köszöntőktől és életút-bemutatástól, ezúttal ritkán hallott, látott felvételekkel, és egy szívet melengető történet felidézésével lepjük meg őt és olvasóinkat, ekképp kívánva boldog születésnapot.

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.

A gyógyulás helye

A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak ismerték, az egykori falut a középkorban Felhévíznek hívták, a fürdő Lukács evangélistáról, az orvosok védőszentjéről kapta nevét.

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar online műsorai

Az MTVA, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar felvételei.