Schulek Frigyes 1841. november 19-én született Pesten. A tehetséges diákot lenyűgözték a rohamosan fejlődő város egyre-másra épülő palotái. Egy évig a budai József Műegyetemre járt, majd Bécsben a művészeti akadémián, a neogótikus bécsi városházát tervező és a Stephanskirche felújítását irányító Friedrich von Schmidtnél tanult. 1866-ban ő készítette a regensburgi dóm helyreállításának felmérési terveit. 1870-től az akkor létrehozott Mintarajziskola tanáraként tevékenykedett.
Építészként részt vett az 1872-ben alapított Műemlékek Országos Bizottságában, a következő évtől ő irányította a leromlott állapotú budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom) restaurálását. A munkálatok csak a millennium évére, 1896-ra fejeződtek be teljesen. A gótikus templom csaknem minden kövét újrafaragták, a barokk toldásokat eltávolították; ahol nem talált a munkához eredeti dokumentumot, ő maga tervezte meg a részleteket.
A régi fényében tündöklő templomot a környező épületek lebontásával körüljárhatóvá tette, és a Szentháromság teret is rendezte. A rendezési folyamatba illeszkedtek a neoromán Halászbástya tervei is. Az elnevezés onnan ered, hogy a középkorban – ostrom esetén – a várfalnak ezt a szakaszát a halászok céhe védte, de az is elképzelhető, hogy az alatta fekvő városnegyedről, Halászvárosról kapta a nevét.
Az építkezés 1899-ben kezdődött, és 1905-ben fejeződött be. A Dunával párhuzamosan futó főhomlokzat hossza 140 méter hosszú, a csúcsos süvegű kőtornyok a hét vezért jelképezik. A Budai Várnegyed 1987 óta a világörökség része, a Schulek Frigyes tervezte épületegyüttes az egyik leglátogatottabb budapesti műemlék.
Államalapító királyunk, Szent István lovas szobrát 1906-ban állították fel a templom előtti Szentháromság téren. A szobrász, Strobl Alajos koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős kereszttel jelenítette meg a királyt. Az alkotás építésze, Schulek Frigyes maga is szerepel az alépítményt ékesítő domborművek egyikén, kezében tartva az épülő templom kicsinyített mását.
Önálló munkáit is történeti stílus jellemezte. Az ő tervei szerint épült a szegedi „Kakasos” református templom északnémet gótikus stílusban. A szegedi Fogadalmi templom terveit is elkészítette, a neoromán stílusú épületet fehér kővel akarta burkolni. A megoldást túlságosan drágának találták, átdolgoztatták, az épület csak 1930-ra készült el Foerk Ernő tervei alapján. A lőcsei városháza, a jáki, kisszebeni templom, valamint a visegrádi Salamon-torony jelentős átépítéssel járó restaurációs munkálatai is az ő nevéhez köthetők.
Amikor Budapest vezetése 1907-ben úgy döntött, hogy a székesfőváros legmagasabb pontján, az Erzsébet-hegyen a fából készült emelvény helyére állandó kilátót építenek, a Klunzinger Pál készítette terveket Schulek Frigyes elképzelései alapján dolgozták át. Az 1910-ben felavatott, neoromán stílusú, 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban kisebb pihenőfülkéket alakítottak ki.
1903-tól Steindl Imre utódaként a középkori építészet professzora volt a budapesti Műegyetemen, nyugalomba vonulása (1914) után a Műegyetem díszdoktora lett. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagjává választották. Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte, itt érte a halál 1919. szeptember 5-én. Fia, Schulek János is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját, és az ő irányításával kezdődött az 1930-as években a Mátyás-templom felújítása, a II. világháború után pedig a Halászbástya helyreállítását irányította. Apa és fia sírja a visegrádi temetőben található.
Borítókép: Budapest, 1968. május 9. A Budavári Nagyboldogasszony-templom (közismert nevén: Mátyás-templom) és a Halászbástya. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-C__NY19680509001a.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.