Sportolóból sportvezető

Zongorázik, spanyol, angol, német és francia nyelven beszél, és finom kakaót készít az unokáinak a kétszeres olimpiai és világbajnok párbajtőrvívó, sportdiplomata, nagykövet, politikus, volt köztársasági elnök.

Cikksorozat: Karakter

2022.05.13
3 perc

Schmitt Pál, a Nemzet Sportolója 80 éve, 1942. május 13-án született Budapesten. A szülei mindenre gondoltak, csak arra nem, hogy vívó lesz a gyermekükből. Édesapja reumatológus volt és a fiát is orvosnak szánta, ezét tanult latin nyelvet. Tízévesen kezdett el sportolni, atletizált és kézilabdázott, végül mégis párbajtőrvívóként érte el a legnagyobb sikereit.

Schmitt Pál (balra) és Reinhard Münster (MTI fotó: Pálfai Gábor)

Az egyik barátja elhívta háromtusázni, a Marczibányi térre jártak lőni és futni, a „Csasziba” (Császár-Komjádi uszoda) pedig úszni. 14 éves volt, amikor először elmehetett lovagolni, ekkor szeretett bele az öttusába. Vívó végül azért lett, mert kicsit bátortalan volt a lovagláshoz, nehéz a futáshoz és az úszáshoz, türelmetlen a lövészethez. 

Versenyen Kulcsár Győzővel (MTI fotó: Petrovits László)

17 évesen váratlanul elvesztette az édesapját, az érettségi után nem sikerült a felvételije az orvosira, így a következő évben a közgazdasági egyetemre jelentkezett. A hat év helyett inkább csak négy évet akart még iskolába járni, hogy otthon tudja segíteni a családját és a testvéreit. Az edzőtáborokban is tanult, akkoriban az egyetem mellett sportoltak és jártak versenyekre a párbajtőrcsapat tagjai, akik 1968-ban és 1972-ben nyertek olimpiát. Legnagyobb egyéni sikere a világkupa-győzelme volt 1971-ben. A csapatversenyeken kezdő és befejezőként is számíthattak rá a társai, hiszen fizikailag erősebb volt, és gyors játékosként hamar befejezte az asszóit.

A válogatott tagjai: Schmitt Pál, Fenyvesi Csaba, Nemere Zoltán, Kulcsár Győző és B. Nagy Pál (MTI Fotó: Kovács Gyula)

Tíz éve egy riportfilmben így nyilatkozott a csapat olimpiai győzelméről:„Akkor nem fogtuk fel, hogy valami világraszólót alkottunk, csak örültünk a győzelemnek, mint mindegyiknek… Ma már felnőtt fejjel tudom, hogy egy olimpiai bajnok megszületése pillanatában egyfajta nemzeti hőssé válik, egy példaképpé válik, amit majd később felelőséggel kell viseljen. Örömet okoz 16 millió magyar embernek, akkor ezt nem fogtuk fel. Csak vívtunk, győztünk és ünnepeltünk.”

Schmitt Pál az olimpiai válogatott tagjaként (MTI fotó: Kovács Gyula)

Feleségét, Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornászt a tatai edzőtáborban ismerte meg, három gyermekük és hat unokájuk van. A lányaik is sportoltak, úsztak és versenyszerűen teniszeztek. A ’70-es években a Magyar Televízió TV Torna műsorának állandó szereplői voltak.

Makray Kati gyermekeivel: a 9 éves Alexával, az 5 éves Petrával és a 4 éves Grétával. (MTI fotó: Petrovits László)

Schmitt Pál még aktív korában egy szállodában kezdett el dolgozni, ahol végigjárta a ranglétrát, és a nyelvtanulásban is hasznát vette az ott eltöltött éveknek. Később a Népstadion főigazgatója lett. Évtizedeken keresztül volt a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára és elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, majd 2010-től köztársasági elnök. 

BORÍTÓKÉP:Schmitt Pál, a MOB főtitkára (MTI fotó: Németh Ferenc)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

Apák napja

Az anyák napja mintájára, annak párjaként indult világhódító útjára még 1910-ben, Amerikából. Azóta világszerte ünneplik...

Sorsokat játszani

80 éve született Ronyecz Mária, aki mély tónusú hangjával korának híres tragikája volt.

A légpasszok új otthona

45 éve nyitotta meg kapuit a Komjádi uszoda, melynek történetét és névadójának pályáját idézzük föl.

István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter...