Sárosi Katalin a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol Kodály Zoltán is tanította. Már gyermekként eljegyezte magát a muzsikával, komolyzenei pályára készült, mégis táncdalénekesként vált legendássá.
Érettségi után titkárnőként dolgozott, majd Wolf Péter zeneszerző édesanyjával, Keszthelyi Máriával és Járai Katival megalakította a Napsugár triót. Később a Swing vokálkvartettben is énekelt, amellyel két évig külföldön turnéztak.
Egyedül 1959-ben lépett először a közönség elé a margitszigeti Nagyszállóban. Ezt számtalan fellépés követte a Deák kávéházban és a pesti Moulin Rouge-ban.
Szólókarrierje egy rádiós meghallgatás után vett lendületet. A Magyar Rádió egyik legnépszerűbb előadója lett, több mint háromszáz felvétele készült, és ott ismerte meg férjét, Zsoldos Imre trombitást, a Magyar Rádió Tánczenekarának karmesterét.
Gyönyörű hangszínével és kedves személyiségével hamar a magyar közönség kedvencévé vált, emellett külföldön is sikereket aratott. 1960 nyarán részt vett a francia riviérán megrendezett jazzfesztiválon, 1967-ben pedig Korda Györggyel együtt képviselte Magyarországot a „Barátság” táncdalfesztiválon, ahol hat ország két-két énekese dalolta el országról országra vándorolva saját és vendéglátó országa legnépszerűbb táncdalát. Sárosi Kati a lengyel és a német közönség előtt is győztes lett.
Állandó résztvevője, később zsűritagja volt a táncdalfesztiváloknak, és szinte minden évben szerepelt a Kamara Varieté és a Tarka Színpad zenés műsoraiban. A győri Kisfaludy Színház Gyilkosság az Alhambrában című, 1967-es zenés előadásában Helena Sweet revüsztár szerepében bebizonyította, hogy a musical műfajában is kiválóan megállta volna a helyét.
Kedvenc táncdala mindig az volt, amelyet éppen énekelt. Szerette a vidám sanzonokat és a ritmusos táncdalokat, ám különösen kedvelte azokat a mondanivalóval rendelkező, melodikus számokat, melyekkel kapcsolatot tudott teremteni hallgatóságával.
Sárosi Kati annak idején Rácz Vali, Fényes Kató, Nagykovácsi Ilona, Kelly Anna és Lantos Olivér táncdalénekesek dalain nőtt fel, a későbbi generációk pedig az ő slágereit hallva gondolhatnak nosztalgiával ifjúkorukra.
Imádott férje tragikus halála után, 1985-ben visszavonult, dalai mégis többször népszerűvé váltak a nosztalgiahullámoknak köszönhetően. Sokan az 1997-es Csinibaba című filmből emlékezhetnek egyik legnagyobb slágerére, a Különös éjszakára.
Emlékét fia, Zsoldos Gábor Dedy őrzi, aki szintén elismert zenész lett, és aki könyvet is írt szüleiről.
Borítókép: Sárosi Kati az 1968-as táncdalfesztiválon. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.