A sármos Kukorica Jancsi

A kántortanítóból lett bonvivánra, az 1940-es évek egyik legismertebb operaénekes-színészére emlékezünk halálának 55. évfordulóján.

Karakter

Ecseri Judit | 2024.03.09 | olvasási idő: kb. 3 perc


Sárdy János 1907. július 27-én született a Tolna vármegyében található Nagykónyiban. Nehéz gyermekkora volt, édesapja hivatása miatt többször kellett utazniuk és költözniük, mivel vándorkereskedésből élt a család. Országos hírnévre elég későn, 30 éves korában tett szert, miután felkerült Budapestre. De ne rohanjunk ennyire előre…

A János vitéz című daljátékban Vámos Ágnessel (MTI Fotó: Várkonyi László)

A pápai tanítóképző elvégzése után Dunaföldváron tanított és mellette esküvőkön, temetéseken a kántori feladatokat is ellátta. A város népszerű, műkedvelő tanára volt, aki viccesen az mondta egyszer, hogy elég volt csak kidugnia a csizmáját a színfalak mögül, és máris vastaps fogadta. 

Portréja a ’40-es években készült (MTI Fotó: Várkonyi László)

Kevesen tudják Sárdyról, hogy egy kirándulás alkalmával szenzációs felfedezésben volt része. A dunaföldvári tanártársaival egy kirándulás során csontokat találtak. A lelet nagy visszhangot keltett régészeti szempontból, hiszen Európában ilyen teljes, feltárt mamutcsontvázat addig csak hármat találtak.

A Cigánybáró című operában Birkás Liliannal (MTI Fotó: Várkonyi László)

Hogy végre a legnagyobb színpadra is felállhasson, és ne csak a színjátszó csoportban kamatoztassa tehetségét, a Magyar Állami Operaházba járt fel Budapestre énekelni csütörtökönként: hat-hét órát utazott azért az egy óráért, hogy az Operában tanulhasson. Végül az álom valósággá vált, kitartásának köszönhetően ösztöndíjas operaénekes lett a sármos fiatalember. 

A Farsangi lakodalom című vígoperában Házy Erzsébettel (MTI Fotó: Horváth Tamás)

Igazi őstehetség volt, aki önmagát képezve mindennap skálázott és rengeteget gyakorolt. Szép, ízes tájszólását megőrizve énekelte tenor szerpeit. Már az első évben szebbnél szebb feladatokat kapott, Beethoven Fideliojában Jaquino volt, Mozart Szöktetés a szerájból című operájában Pedrillo, A varázsfuvola című darabjában pedig Taminóként varázsolta el a közönséget. Kivételes kedvességével egy újszerű, fiatal hőst elevenített meg a színpadon. Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában Dávidot énekelte, miután a karmester Otto Klemperer ezt mondta: „Sárdy nem egy Dávid, ő a Dávid.” 1945-ben a János vitézben brillírozott, a tiszta mesevilágban bontakozott ki igazán egyénisége, otthonosan mozgott a darabban, autentikus előadásával szinte eggyé vált karakterével. 

A Bob hercegben Bessenyei Ferenccel (MTI Fotó: Tormai Andor)

A XX. század egyik legnagyobb bonvivánja sokoldalú tehetségét a filmvásznon is kamatoztatta. Országos ismertségét a zenés filmeknek köszönheti, hiszen akkoriban a filmek mozgatták meg az embereket, egy-egy alkotás még a kisfalvakba is eljutott. A mindig elegáns színész az összes filmjében énekelt is, derűs humora és könnyed játéka nagyon népszerű volt. Láthattuk többek között az Álomkeringőben, a Mágnás Miskában vagy a Kalotaszegi Madonnában, ahol az ő hangjára íródott a Rózsalevél dala. 1942-ben lépett fel először a Fővárosi Operettszínházban, a kritikák szerint úgy énekelt „mint egy ifjú Dzsingisz kán”.  A könnyebb operettműfajban is maradandót alkotott, Fényes Szabolcs – a neves zeneszerző – 1958-ban csábította a Fővárosi Operettszínház társulatához, ahol Sárdyra írta slágereit.

Szendrő Józseffel és Petress Zsuzsával a Csókolj meg, Katám! című operettben (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Az első musical amit bemutattak hazánkban Cole Porter: Csókolj meg, Katám! című darabja volt, Petruchio szerepét Sárdy alakította. Az egyik jelenetnél olyan vehemenciával páholta el a térdére fektetett partnerét, Petress Zsuzsát, hogy az egyik előadás után a primadonna ezt szóvá is tette: „Egy előadás előtt bekopogtam hozzá az öltözőbe, ő éppen csinálta a maszkját. Mondtam: édes, drága Janikám, megkérlek téged, ha egy mód van rá, tudod, annál a jelenetnél, amikor megversz engem, kérlek szépen, ha valahogy egy picit tudnád magad türtőztetni, mert már idestova két hete hason alszom. Janika fel sem emelte a szemét, maszkírozott tovább és a következőt mondta nekem. – Hát kiskomám, vedd tudomásul, először is ez egy olyan szakma, ahol el kell tűrni a verést. Másodszor, a közönséget nem lehet becsapni. Harmadszor, hason fekve aludni nagyon egészséges.”

A bohém, életszerető művész 59 évesen lett édesapa, de sajnos már nem láthatta felnőni kislányát, mert 1969-ben, életének 62. évében elhunyt. A legenda emlékét ma is őrzi az az emlékszoba, amit szülőhelyén hoztak létre és ahol érces, összetéveszthetetlen hangja ma is felcsendül.

Borítókép: Sárdy János portréja Készítette: Várkonyi László, tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-755104

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

10 érdekesség a 100 éve született Tomanek Nándorról - kvíz

A senkivel össze nem téveszthető hangú és tehetségű Tomanek Nándor 100 évvel ezelőtt született Pécsett. Emblematikus sztárjává vált ő is a Vígszínház 1960-as, 70-es évekbeli legendás korszakának, és sokoldalúságát számos, egymástól teljesen különböző szerepben bizonyította színpadon és filmen egyaránt, a szinkronstúdióban pedig jellegzetes hangját is gyakran kölcsönözte külföldi kollégáinak. Rendkívül fegyelmezett és pontos művész volt, aki a környezetétől is ugyanezt várta el. Intellektuális karaktere, elegáns tartása, jellegzetes egyénisége fűszerezték emlékezetes alakításait.

„A színház az a félelem nélküli boldog élet, az a teljesség”

Már kétéves korában a Vígszínház színpadán állt, és ott is maradt egész életére. Ma lenne 95 éves a színészkirálynő, Ruttkai Éva.

Moliére-től a kabaréig

95 éve született a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész Körmendi János, akire a nagyközönség elsősorban mint nagy nevettetőre emlékszik.

Szabad egy táncra, Psota Irén?

Róna Viktor tizenévesen az Operaház balettkarának tagja lett, később világkarriert futott be. A párizsi Opera és a milánói Scala mestere volt, rajzolt neki Picasso, barátkozott vele Nurejev. Erzsébet királynő és Kennedy előtt is fellépett a 85 éve született Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művész.