Örökké vidám családba született Németországban, Neuenhagen bei Berlinben – híres zsoké apja éppen ott versenyzett, édesanyja balerina volt. Gyermekkorát különböző országokban töltötte, az elemi iskolát Görögországban kezdte, majd a második világháború kitörése után Dunakeszire költözött a család. Nyomdásznak készült, 1948–49-ben a Török Pál utcai Szépmíves Líceumban (ma Kisképző) tanult, majd a Szinyei Merse Pál utcai Grafikai Ipariskolában végzett. Több képzőművész kört is látogatott, tanárai Koffán Károly és Fenyő A. Endre voltak.
Még a rajziskolában látott meg egy sokszorosításra készített nyomólemezt (klisé), és azon Pintér Jenő egyik karikatúra-sorozatát. Ekkor döbbent rá arra, hogy az ő pályája a karikatúra lesz. 1949-től nyomdában volt litográfus, ahol nevető és síró fejekkel kezdte a rajzolást. Első karikatúrája 1952-ben a Tiszavidék újságban jelent meg, majd több lap is közölte rajzait. 1955-től a Rádió- és Televízióújság tördelője és rajzolója volt, és hamarosan megjelentek rajzai a Ludas Matyiban is. 1965-ben lett az ország egyetlen vicclapjának a belső munkatársa, karikatúrái, kedvesen esendő, szerethető figurái harminc éven át jelentek meg minden héten, sokan az ő rajzaiért vették az újságot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök, majd a Pesti Vicc munkatársa volt.
Igazán népszerűvé a rajzfilm tette. A filmmel egy Műcsarnokban rendezett karikatúrakiállításnak köszönhetően került kapcsolatba. Visszaemlékezése szerint egy hét méter hosszú rajzot készített Budapestről, amelyet megláttak a filmgyár vezetői, és elhatározták, hogy kisfilmet készítenek belőle. A film végül nem készült el, de megismerkedett Dargay Attilával és Jankovics Marcell-lel, akik később felkérték, hogy rajzoljon figuraterveket és háttereket a La Fontaine-mesékhez. Ezt követte a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-ho horgász, amelyek évtizedek óta gyerekek és felnőttek kedvencei. Csukás István meseíróval olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy az esendő, csokizabáló madár, Gombóc Artúr. Nevéhez fűződik a Tévétorna főcíme, az 1977-es reklámfilmszemlén különdíjat kapott bontottcsirke-reklámfilm, és az ő grafikai tervével készült 1981-ben Vajda Béla Moto perpetuo című Arany Pálma-díjas animációs rövidfilmje.
Az 1990-es évek óta nem rajzol újságba, könyveket azonban azóta is illusztrál. Több száz könyvhöz – köztük ifjúsági és tankönyvekhez – készített rajzokat, illusztrálta többek között Csukás István, Alberto Moravia, Rudyard Kipling, Tabi László, Peterdi Pál, Békés Pál, Arany János és Petőfi Sándor írásait. Tavaly adták ki rajzaival Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című kötetét. Karikatúrái önálló albumokban is megjelentek.
Stílusa azonnal felismerhető könnyedségéről, humoráról. Néhány vonalból álló figuráit, melyek számtalan alakot képesek ölteni, tarka színfoltok kísérik. A karakterek és a kapcsolódó szövegek szellemesek, időnként abszurdak.
Még mindig alkot, az utóbbi évtizedekben a táblaképek festése lett a fő területe, amibe Papp László váci műgyűjtő biztatására kezdett bele. Emellett főleg művészeket és számára fontos történelmi személyiségeket ábrázoló portrékat készít, amelyek keretére az ábrázolt személy életművét szimbolizáló különféle applikációkat, agyagszobrokat vagy akár hétköznapi tárgyakat erősít. Műveiből Vácott van állandó tárlata. Magyarországon és számos európai városban volt csoportos és önálló kiállítása. A tervei alapján készült Pom Pom játszóteret 2014-ben adtak át az I. kerületi Naphegy téren.
Munkásságát 1977-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1984-ben a Szép Magyar Könyv grafikai díjjal, 1988-ban érdemes művész címmel ismerték el. 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki azonnal felismerhető, egyedülálló stílusú rajzaiért, kedvesen groteszk, esendő, összetéveszthetetlen figuráiért, portréiért, nagy sikerű, mára legendává vált rajzfilmjeiért és könyvillusztrációiért, páratlan életművéért. 2014-ben Hazám-díjban, 2017-ben Magyar Örökség díjban részesült. 2018-ban Dunakeszi díszpolgára lett, 2023-ban a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2025-ben Libri szerzői életműdíjjal ismerték el munkásságát gyerekirodalom kategóriában. Rajongói a Facebookon gyűjtik és terjesztik a fáradhatatlan művész rajzait.
Születésnapja alkalmából a váci Tragor Ignác Múzeum Sajdik Ferenc 95 – A magyar karikatúra mestere címmel életmű-kiállítást rendezett, amely szeptember 7-ig látogatható a Pannónia Házban.
A Nemzeti Archívumban most megnézhetik Sajdik Ferenc leghíresebb alkotásait, a Pom Pom meséit, valamint A nagy ho-ho-ho horgászt. Tartsanak velünk!
Pom pom meséi
1. sorozat: https://s.mtva.hu/cUaE7UoV
2. sorozat: https://s.mtva.hu/gPJtLZsR
A nagy ho-ho-ho horgász
1. sorozat: https://s.mtva.hu/d8PyxFO3
2. sorozat: https://s.mtva.hu/v3wk3PmZ
Borítókép: Sajdik Ferenc vállán Gombóc Artúr plüssfigurájával. Készítette: Czimbal Gyula. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 320 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.