Rubik-kocka, avagy bűvös kocka

Ifjabb Rubik Ernő a hetvenes években építészetet tanított a Budapesti Iparművészeti Főiskolán. 1974-ben is azon törte a fejét, hogyan tehetné érthetőbbé és érdekesebbé a tananyagot. A térbeli mozgások szemléltetésére fadarabokból álló szerkezetet készített, amelyet gumiszalagok tartottak össze. Az oldalanként 3x3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatók voltak. A nagy fakocka széleire színes papírlapokat ragasztott, hogy nyomon követhesse, melyik kis kocka hová kerül a forgatás során.

A diákoknak nagyon megtetszett a kocka, ő pedig ráébredt, hogy az egyszerű, könnyen gyártható szerkezet a szélesebb közönség érdeklődését is felkeltheti. Mivel idősebb Rubik Ernő, aki egyebek mellett repülőgépeket tervezett, több szabadalmat is benyújtott, fia számára sem volt ismeretlen az eljárás. A bűvös kocka terveit 1975-ben nyújtotta be a szabadalmi hivatalhoz, és 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, „térbeli logikai játék” néven kapta meg a szabadalmi oltalmat.

Rubik megpróbált gyártót keresni Magyarországon, de a tervgazdaság keretein belül ez nem ment könnyen. A Bűvös kocka néven 1977-től forgalmazott játékszer napokon belül hiánycikké vált, 1980-ig csaknem 1 millió darabot adtak el belőle Magyarországon. Rubik 1979-ben engedélyezte az Ideal Toys amerikai társaság számára a forgalmazást. A Magic Cube-ból napjainkig 350 millió darabnál többet értékesítettek. (A hamisítványok számát még megbecsülni sem lehet.)

A kocka 1980-ban több országban – Németországban, Franciaországban és Angliában – is díjat nyert. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe. 1981-ben a rádióadók világszerte a The Barron Knigts angol együttes „Mr. Rubik” szerzeményét sugározták. Azóta is számtalan előadó (Genesis, Jennifer Lopez, Spice Girls, Taylor Swift stb.) klipjében tűnik fel a kocka, filmek vissza-visszatérő témája, változó és változatos alakja animációkat, szobrokat ihletett hazánkban és szerte a világon, és Hollandiától Torontón át Dél-Koreáig rendkívül termékenyítően hatott az építészetre is.

A kocka elterjedésével egy időben indultak meg a kirakó-versenyek. Előbb országos, majd Európa-bajnokságokat, később világbajnokságokat rendeztek, Budapesten két ízben is, 1982-ben és 2007-ben. Egyre-másra dőlnek meg az immáron csupán néhány másodperces kirakási csúcsok, 2021-ben a holland Mats Valk 4,74 másodperccel állította be a legújabb rekordot. A versenyeken bekötött szemmel, fél kézzel, fél lábon állva, víz alatt egy lélegzetvétellel is lehet versenyezni.

A matematikusok kiszámították, hogy a kocka variációs lehetőségeinek száma: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer. Rengeteg tudományos és népszerű könyv, tanulmány tárgyalja azt a kérdést, hogy miképpen kell kirakni a kockát. A matematikusoknak 2010-re azt is sikerült bizonyítaniuk, hogy a kocka kirakásához soha sincs szükség 20-nál több lépésre.

A bűvös kocka megalkotásának negyvenedik évfordulója alkalmából az Amerikai Egyesült Államokbeli Jersey Cityben „Beyond Rubik's Cube” (Túl a Rubik-kockán) címmel nyílt kiállítás. Rubik Ernő számtalan díjat kapott, de mindegyik indokolásában ott szerepel a kocka: Gábor Dénes-díj (1995), Jedlik Ányos-díj (1996), Kossuth-díj (2007), Magyar Örökség díj (2009), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010), Prima Primissima díj (2010), Hazám-díj (2012), Budapest díszpolgára (2014), Magyar Szent István-rend (2014), A Nemzet Művésze (2014).

Borítókép: Budapest, 1982. június 4. A Rubik-kocka világbajnokság alkalmával a Duna-korzón felállított óriási kocka. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Lajos György. Azonosító: MTI-FOTO-888456

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.