Röpül, fölszáll a páva
50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.
2019.05.10 | olvasási idő: kb. 0 perc
Szerencsére nem lett igazuk. A Röpülj páva adásai alkalmanként 5 millió nézőt ültettek a képernyők elé, tehát szó szerint a fél ország ezt a műsort nézte, emellett soha nem látott nézői aktivitást váltott ki. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott, pl. nyílt levelezőlapon. Akkoriban előfordult, hogy egyes falvakban elfogyott a levelezőlap vagy a bélyeg, annyian szerették volna leadni voksukat a kedvenc énekesre. A műsorvezető, Vass Lajos pedig a közönséget is képes volt megénekeltetni, de daloltak a nézők otthon, a tévé előtt is.
A döntősök egész életét, pályáját befolyásolta, hogy a Röpülj pávában szerepeltek. Országosan ismertek lettek. Budai Ilona, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Halmos Béla, (Dévai) Nagy Kamilla, később Szvorák Katalin és még sokáig folytathatnánk a sort- a népi kultúra kedvelői körében senkinek nem kell magyarázni, hogy kik ők vagy mit tettek a magyar népzene népszerűsítéséért. A népművészet ifjú mestereinek sora került ki "a Páva" köréből.
A Hollókői Asszonykórus énekel a Magyar Rádió és Televízió Röpülj páva népdalversenyének döntőjében
A műsorra négyezren jelentkeztek, a döntő után pedig országosan 600 népdalkör alakult, hogy tovább éltesse a szellemiséget, amelyet a Röpülj páva föllobbantott. Néhány éven belül berobbant - főleg a városi fiatalságnak köszönhetően - az azóta UNESCO szellemi világörökséggé lett magyar táncház-módszer, így a magyar népdalok és népzene termékeny talajra hullottak. A fiatalok körében máig hatóan tömegbázisa lett a népzenének és néptáncnak.
A hetvenes évek elején Nemzetközi Arany Páva Dalverseny következett, majd visszatért a Röpülj páva. Emblematikus műsorvezetői az Antal Imre-Kudlik Júlia páros lettek, akiknek nyomdokain ma már Novák Péter és kezdetben Hercku Ágnes, majd Morvai Noémi halad. 2012-ben a régi koncepciót megújítva indította hódító útjára a Fölszállott a páva tehetségkutatót a Duna Televízió, melyben már nem csak énekesek mutathatják meg tudásukat: zenekarok, ének- és táncegyüttesek, táncos és énekes szólisták egyaránt jelentkezhetnek. S ha a fél országot nem is, de műsorról műsorra ismét tömegeket sikerül a képernyők elé ültetni, bizonyítva ezzel, hogy a magyar népi kultúra a kodályi eszme szerint él és virágzik.
Szombaton a Röpülj páva 1969-es balmazújvárosi válogatóját idézzük föl az M3 műsorán, tartsanak velünk!
Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!
Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.
Örök kedvenc, a közlekedés
125 éves lett a budapesti Közlekedési Múzeum, amely az egyik legrégebbi alapítású műszaki múzeumunk, mégis az egyik legfiatalabb rajongótáborral rendelkezik.
A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat
Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.
Kincsek a Rádióarchívum mélyén
A Rádióarchívum munkatársai nagy munkába vágták a fejszéjüket, amikor a A Magyar Rádió Művészeti Együttesei zenei produkcióinak nyomába eredtek 60 évre visszamenően. Ennek eredményét tárjuk most a közönség elé.