Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.

2019.05.10 | olvasási idő: kb. 0 perc


Szerencsére nem lett igazuk. A Röpülj páva adásai alkalmanként 5 millió nézőt ültettek a képernyők elé, tehát szó szerint a fél ország ezt a műsort nézte, emellett soha nem látott nézői aktivitást váltott ki. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott, pl. nyílt levelezőlapon. Akkoriban előfordult, hogy egyes falvakban elfogyott a levelezőlap vagy a bélyeg, annyian szerették volna leadni voksukat a kedvenc énekesre. A műsorvezető, Vass Lajos pedig a közönséget is képes volt megénekeltetni, de daloltak a nézők otthon, a tévé előtt is.

A döntősök egész életét, pályáját befolyásolta, hogy a Röpülj pávában szerepeltek. Országosan ismertek lettek. Budai Ilona, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Halmos Béla, (Dévai) Nagy Kamilla, később Szvorák Katalin és még sokáig folytathatnánk a sort- a népi kultúra kedvelői körében senkinek nem kell magyarázni, hogy kik ők vagy mit tettek a magyar népzene népszerűsítéséért. A népművészet ifjú mestereinek sora került ki "a Páva" köréből.


A Hollókői Asszonykórus énekel a Magyar Rádió és Televízió Röpülj páva népdalversenyének döntőjében

A műsorra négyezren jelentkeztek, a döntő után pedig országosan 600 népdalkör alakult, hogy tovább éltesse a szellemiséget, amelyet a Röpülj páva föllobbantott. Néhány éven belül berobbant - főleg a városi fiatalságnak köszönhetően - az azóta UNESCO szellemi világörökséggé lett magyar táncház-módszer, így a magyar népdalok és népzene termékeny talajra hullottak. A fiatalok körében máig hatóan tömegbázisa lett a népzenének és néptáncnak.

A hetvenes évek elején Nemzetközi Arany Páva Dalverseny következett, majd visszatért a Röpülj páva. Emblematikus műsorvezetői az Antal Imre-Kudlik Júlia páros lettek, akiknek nyomdokain ma már Novák Péter és kezdetben Hercku Ágnes, majd Morvai Noémi halad. 2012-ben a régi koncepciót megújítva indította hódító útjára a Fölszállott a páva tehetségkutatót a Duna Televízió, melyben már nem csak énekesek mutathatják meg tudásukat: zenekarok, ének- és táncegyüttesek, táncos és énekes szólisták egyaránt jelentkezhetnek. S ha a fél országot nem is, de műsorról műsorra ismét tömegeket sikerül a képernyők elé ültetni, bizonyítva ezzel, hogy a magyar népi kultúra a kodályi eszme szerint él és virágzik.

Szombaton a Röpülj páva 1969-es balmazújvárosi válogatóját idézzük föl az M3 műsorán, tartsanak velünk!

További cikkek:

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

Gáti Oszkár köszöntése

Gáti Oszkár pályafutását 75. születésnapja alkalmából idézzük fel, lapozgatónkban pedig néhány emlékezetes alakításának fotóiból válogatunk.

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született

Matematikai csodagyerekként indult Budapesten, megkapta a legmagasabb amerikai állami kitüntetéseket, Németországban hunyt el, földi maradványait az amerikai légierő szállította végső nyughelyére.