Kevesen tudják róla, de eredetileg nem szövegírónak, hanem muzsikusnak készült: brácsa és ének szakra járt a Zeneakadémiára, ezért a zene szeretete élete végéig elkísérte. A második világháború derékba törte pályakezdését, 1944-ben hároméves szovjet hadifogságba került, hazatérve pedig nehezen talált érdeklődésének megfelelő állást. Eleinte Várkonyi Zoltán segítette ki apróbb fellépési lehetőségekkel, majd a Magyar Rádióhoz került, ahol 1949-ben részt vett az első magyar rádióoperett, a Májusfa megírásában. Sokoldalú tehetsége révén gyorsan felfedezte őt magának a szakma, és csak úgy kapkodtak utána az elkövetkező években. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott. 1960–1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt, majd 1962-től haláláig ismét a Rádióban, a Zenei Főosztály dramaturgjaként alkotott.
Pályája során több komolyzenei mű szövegkönyvét írta meg, és mivel az idegen nyelvekhez is kitűnő érzéke volt, lefordította többek közt Gluck Orfeusz és Orff Az okos lány című operáinak, illetve Johann Strauss A denevér című operettjének librettóját is. Az ő nevéhez fűződik a T. S. Eliot költeményei alapján készült világhírű Webber-musical, a Macskák magyar szövege, melyben a szereplők neveinek magyarításában is remekelt (Grizabella, Mindlevery, Old Csendbelenn), de amelynek hazai premierjét sajnos már nem érhette meg. Lánya, Romhányi Ágnes egyébként később az ő nyomdokait követve szintén műfordítói pályára lépett.
Romhányit igazán népszerűvé és országszerte elismertté az animációs filmek tették: olyan közkedvelt és máig sikeres rajzfilmsorozatok szövegét írta, mint a Mézga család, a Kérem a következőt! (Dr Bubo) vagy a Mekk Elek, az ezermester, és az ő fordításában vált mindenki számára élvezhetővé a Flintstone család, avagy Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki története is. Nehéz elképzelni, de a Flintstone család eredeti angol szövege nem volt rímbe szedve, így az itthoni nézők kaptak egy plusz csavart Romhányi munkája révén, aki a magyar nyelvvel rendkívül ügyesen, hajlékonyan bánt. Zenei képzettsége segítette, hogy a nyelv ritmusát, rá jellemző zeneiségét is kiemelje a munka során. Bravúros rímei miatt kapta Ránki Györgytől a „Rímhányó” becenevet. Egy interjúban így vallott erről: „A szavakkal való játék komoly dolog. Ha csak öncélúan játszik az ember, ronthatja is a nyelvet.”
1983-ban, halálának évében Érdemes művészi címet kapott. Még ugyanabban az évben önálló versgyűjteménnyel jelentkezett: a Szamárfül című kötet nagy sikert aratott. Május 7-én, mindössze 62 évesen hunyt el agyvérzésben. 2022 óta nevét viseli egy kisbolygó is, a 499526 Romhányi.
Kedves Olvasók, kísérjék figyelemmel Doktor Bubo kalandjait az m3.hu-n! A Kérem a következőt! sorozat már elérhető részei megtekinthetők az m3.hu-n az alábbi linkre kattintva: https://s.mtva.hu/ICO5RbWT
Borítókép: Romhányi József konferál a Vasas Művelődési Központban. Készítette: Horváth Tamás. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 335 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.