![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__HT19570209006.png)
„Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor…” 100 éve született Romhányi József
Éleslátása, zenei érzéke, nyelvi ötletei utolérhetetlenek. A 100 éve született Romhányi József életműve előtt a költészettől idegenkedők is levett kalappal állnak.
Karakter
2021.03.08 | olvasási idő: kb. 4 perc
Romhányi József 1921. március 8-án született Nagytétényben. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, életét végigkísérte a muzsika. 1951-től a Magyar Rádióban dramaturgként kezdett dolgozni, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője, 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja volt. Neki köszönhetjük a Párizsban szép a nyár című sláger szövegét, ami saját bevallása szerint: „Már nem is sláger, hanem népbetegség” volt.
Szamárfület mutatott a világnak, és nem csak tréfás verseinek gyűjteményes kötetében. Állatversei kacagtató iróniával tükrözik emberi gyengeségeinket. Mézgáék rajzfilmes kalandja tucatnyi más ország képernyőin is feltűntek. Az idegenre fordított szövegváz persze nélkülözte a Romhányi-sorokat, nyelvi leleményeket. Gondolná valaki, hogy hollandul Máris szomszédot Buurman Mutvolnak hívják – inkább gyógyszernévnek hangzik – az olaszoknál a Mezil család vendégeskedett, a cseheknél pedig Mézga Géza egyszerűen csak Pepa Smolik volt?
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F_LED196906010471.jpg)
„Tavaszt zengnek a madárkák. Soha kedvesebb dalárdát! Ám az egyik némán kushad. Csak nem készül kritikusnak…” Költeményeit könnyed, játékos humor lengi át. Nem tanítani, szórakoztatni akart. Közkedvelt televíziós animációs filmek, a Mekk mester, a Ludas Matyi, a Kérem a következőt – Dr. Bubó szövegét, forgatókönyvét is megírta. Ő magyarította az amerikai rajzfilmsorozat, a Flinstone család, a két kőkorszaki szaki Frédi és Bénijét. Szállóigévé lett sorai a nép ajkán és generációk során hagyományozódnak:„Már gőzölög a csülök, mikor lecsücsülök...”
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/T__________95715.jpg)
Komolyabb műfajokban is tevékenykedett, több magyar opera szövegkönyvének írója, operalibrettó fordítója. Nevéhez fűződik a T.S. Eliot költeményei alapján készült világhírű Macskák című musical magyar fordítása is. Ma is népszerű költészetének eredetiségét a rímekre kihegyezett poénok nyújtják. Csacsogó, fülbemászó, könnyen fogyasztható. Kortól, műveltségtől függetlenül. Vallomásos öngúnyként, védekező hiányérzettel valószínűleg magának adta a „Rímhányó” nevet. Halála évében lett érdemes művész, alig 62 évet élt.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/C_ILO19900126052.jpg)
Borítókép: Budapest, 1957. február 9. Romhányi József író konferál a Vasas Művelődési Központban a Rádió Tánczenekarának koncertjén. MTI Fotó: Horváth Tamás. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-794537
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 294 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa
Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...
„Maradok, másként nem tehetek!”
A XX. századi magyar drámairodalom egyik legnagyobbja, akinek életét végigkísérte a szenvedélyes igazságkeresés és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Irodalmárként és politikusként is sokat tett a kisebbségben élőkért, a magyar nyelvért és oktatásáért.
„A bélyeg maga a történelem”
22 alapító ország – köztük hazánk is – azzal a céllal hozta létre a Postai Világnapot 1969-ben, hogy felhívják a figyelmet a több mint kétezer éves múlttal rendelkező postai szolgáltatás gazdasági és társadalmi jelentőségére.
Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska
A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.