Robot Robi

Robby the Robot 1956-ban tűnt fel a Tiltott bolygó című amerikai filmben, magyar alakmása, Robot Robi először Szegeden jelent meg 1962-ben, de egy év múlva már a fővárosiak is megismerkedhettek vele.

Múltidő

2020.06.04 | olvasási idő: kb. 7 perc


Robby the Robot, a csinos Dr. Altaira Morbius (Anne Francis) hűséges szolgálója Fred M. Wilcox filmjében (Forbidden Planet, 1956) hódította meg a közönséget villogó testrészeivel és fanyar humorával. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy hatvan esztendővel később New Yorkban, a Bonhams aukciósház 2017. őszi árverésén 5,3 millió dollárért cserélt gazdát, lekörözve az addigi rekordert, a Humphrey Bogart főszereplésével készült A máltai sólyom (1941) című film sólyomszobrát, amely 4 millió dollárért kelt el.
Robot Robi portásként Szegeden (1962) (MTI Foto: Molnár Edit)
Az ember alkotta szerkezeteket először a cseh Karel Čapek nevezte robotnak 1921-ben színre vitt R.U.R. című drámájában; a cseh robot szó eredeti jelentése szolgamunka. (Ha az ógörög eredetű automata ’önmagától mozgó’ honosodott volna meg ebben a jelentésben, akkor Robot Robit talán Automata Aurélnak nevezték volna el.) Az első magyar Robot Robit 1962-ben a Szegedi Tudományegyetem fizikai kísérleti intézetének munkatársa, Muszka Dániel segítségével készítették el a helyi kibernetikai szakkör fiataljai.
Robot Robi lépeget a budapesti utcán (1964) (MTI Foto)
Robot Robi nem ismert sem munkahelyi, sem műfaji korlátokat, 1963-ban az Állami Bábszínházban lépett fel. Fehér Klára Kaland a Vénuszon című játékában állandóan savanyú cukorkát kunyerált a jószívű Marikától. A magyar Robot Robik közül a leghíresebb, a zseniális feltaláló, Ziegler Lajos alkotása 1964 tavaszán tűnt fel a budapesti utcákon, és mindenütt csődületet okozott, amerre járt. Így mutatkozott be a gyerekeknek: „Robot Robi vagyok, a Fővárosi Játékboltok gépembere. Magasságom 170 centiméter, súlyom 60 kiló. Testem alumíniumból készült. Kondenzoros zöld szemeim a forgó parabola tükörrel kissé félelmetesek. Ennek ellenére könnyen barátkozó természetem miatt hamar megszerettek a pesti gyerekek.”
Robot Robi kezet fog egy gyerekkel; mögötte kalapban „szülőatyja”, Ziegler Lajos feltaláló (1964) (MTI Foto: Percze Lajos)
Robi a munkájáról és tulajdonságairól is beszélt hallgatóságának: „Munkaköröm: a játékboltok látogatása mellett tájékoztatást nyújtani a boltokba érkező sok szép játékról és zenével szórakoztatni a pajtásokat. Jó tulajdonságom, hogy nem ismerek fáradtságot. A lábamba épített akkumulátorok mindenkor biztosítják a munkához szükséges energiát. Szervezetemet kis fogyasztású távvezérlésű motorok működtetik. Egészségemre a finom érzékeny műszerek vigyáznak. Beépített távvezérlésű tranzisztoros magnetofon segítségével beszélni, énekelni, szavalni és zenélni is tudok.”
Robot Robi üdvözli az érdeklődőket (1964) (MTI Foto: Percze Lajos)
Robot Robi 1964-ben a londoni Magyar Hetekre is ellátogatott, a fényűző Selfridges Áruház vendége volt az Oxford Streeten. Ám többnyire Budapesten tartózkodott, minden alkalommal részt vett a Városligetben rendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron. Tavaszonként a Váci utcában sétált fel s alá, karácsony közeledtével pedig a játékboltok környékén jelent meg. Idővel megkomolyodott, munkaköre is megváltozott: a fővárosi és vidéki pályaválasztási tanácsadókon már Robot Róbertként mutatkozott be. A kockafejű, zseblámpaszemű, űrhajós módjára lépegető robotember fémes pályafutása valamikor a hetvenes évek elején ért véget.
Robot Robi józan magaviseletre inti a szilveszterezőket (1969) (MTI Foto: Szebellédy Géza)
Borítókép: Budapest, 1964. december 22. Robot Robi az érdeklődők gyűrűjében az aranyvasárnapi játékvásáron. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Patkó Klári. Azonosító: MTI-FOTO-F__RI19641222002 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg csaknem 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését ide kattintva számos érdekes felvételt talál.
További cikkek:

„Maradok, másként nem tehetek!”

A XX. századi magyar drámairodalom egyik legnagyobbja, akinek életét végigkísérte a szenvedélyes igazságkeresés és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Irodalmárként és politikusként is sokat tett a kisebbségben élőkért, a magyar nyelvért és oktatásáért.

Schulek Frigyes, a Mátyás-templom és a Halászbástya építésze

Nincs olyan Magyarország vagy Budapest útikönyv, amelyben ne szerepelne előkelő helyen, gyakran a címlapon a főváros meghatározó épületegyüttese.

Szemes Mari emlékezete – Médeiától a Csehov-paródiáig

A bársonyos hangú szenvedélyes színésznőre, a tragikusan korán eltávozott Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész Szemes Marira emlékezünk halálának 35. évfordulóján.

Boldogságra született

A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.