A Csárdáskirálynőtől a Bánk bánig

Ma száz éve született Rátonyi Róbert színész, konferanszié, rendező és író, aki a múlt századi magyar színház egyik meghatározó alakja volt.

Karakter

2023.02.18 | olvasási idő: kb. 3 perc


A mosolyáról ismert művész 1923-ban Budapesten Reisz Róbertként született. 1941-ben a Zeneművészeti Főiskolán végzett hegedű szakon, de igazán a színház vonzotta, így Rózsahegyi Kálmán színészképzőjében folytatta tanulmányait. Karrierje a körúti Royal Revüszínházban kezdődött, amelynek plakátján az alig húszesztendős ifjú mosolygós, girardikalapos alakja volt hivatott becsábítani a közönséget. Két évvel később Rátonyi azonban a Vígszínházhoz szerződött és a prózai darabokban is nagyszerűen helytállt. Ez idő tájt Shakespeare-t játszott a Művész Színházban, és szerepelt a Szentivánéji álom rádióváltozatában is. „A prózai színházi esztendőkre az Így múlik el az életünk Harry figurájának puhakalapja volt a jellemző.”

Bóniként a Csárdáskirálynőben (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A puhakalapot 1949-től ismét girardira cserélte, amikor a Fővárosi Operettszínházhoz csatlakozott. Fantasztikusan pezsgő időszak volt ez, olyan korszak, melyben megannyi új magyar zenés játék született. Például olyanok, mint a Két szerelem, a Boci, boci, tarka, vagy az Állami Áruház. Legikonikusabb szerepe ebből az időből mégis a Csárdáskirálynő Bónija, mely országos népszerűséget hozott Rátonyinak. A nevéhez fűződik a My Fair Lady magyarországi „felfedezése” is, elsőként ugyanis ő javasolta bemutatásra, és Doolittle szerepét is eljátszotta. Az Operettszínházban eltöltött évek alatt táncos-komikusként beskatulyázott művész azonban időről időre meglepte a közönséget prózai alakításaival is. Kiemelkedőt nyújtott Maurice Duron Amerikából jöttem című darabjában, vagy Vészi Endre tragikomédiájának, a Don Quijote utolsó kalandjának címszereplőjeként. 

Komlós Jucival az Amerikából jöttemben (MTI Fotó: Lónyai Mária)

1971-tól a Thália Színházhoz szerződött, majd 1979-től a televíziós operettműsorok kivételével – melyekben gyakran korábbi sikerszerepeit karikírozta – felhagyott a táncos-zenés műfajjal, és visszatért a prózához. Saját bevallása szerint pályája egyik legkomolyabb megmértettetése Katona József Bánk bánjában Biberach szerepe volt, de kiváló jellemábrázoló képessége ekkor is megmutatkozott. A színészet mellett rendezett, valamint könyveket is megjelentetett, például egy művészettörténeti szempontból is fontos összefoglalást az opera műfajáról. Kabaréműsorok konferansziéjaként és a Bábszínházban a gyerekek kedvenc Robi bohócát alakítva bővítette tevékenységei repertoárját.

A művész 1985-ben (MTI Fotó)

Színházi karrierje mellett olyan játék- és tévéfilmekben szerepelt, mint például A tanú, a Fuss, hogy utolérjenek!, az Un Fair Lady vagy az Ember tragédiája tévéváltozata. Hangját számtalan szinkronszerepe mellett olyan népszerű mesesorozatok karakterei is őrzik, mint a Kukori és Kotkoda, a Mekk Elek, az ezermester és Mikrobi. A rádióban és televízióban előadás-sorozatokat tartott a zenés műfajról, valamint rendszeresen jelentek meg publikációi újságokban és hetilapokban. Határainkon túl is népszerű volt, számos európai ország mellett az Egyesült Államokban is fellépett. Mosolya és huncut kacsintása feledhetetlen, de mégis munkásságának sokrétűsége tette a művészt sokak kedvencévé.

Rátonyi Róbertre születésének századik évfordulója alkalmából az Un Fair Lady című filmmel emlékezünk az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n. Tartsanak velünk!

Borítókép: Rátonyi Róbert, színész MTI Fotó, Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-861383

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A magyar humor napja

2008 óta Karinthy Frigyes születésnapján ünnepeljük a magyar humor napját. Nézzék meg ez alkalomból készült fotóválogatásunkat!

Fotók Tél apóról

Európában igen régi hagyományokra vezethetők vissza a téli ajándékozó lények. Ismerjék meg röviden Odin legendáját, szent Miklós püspök csodatételeit vagy az aranyvirgács szokásának eredetét.

Budapesti fények

130 éves a fővárosi villany: 1893. október 13-án kezdődött meg Budapesten a rendszeres áramszolgáltatás, aminek közmű jellegű kiépítése már 1892 óta zajlott.

A frizuradivat örök körforgása

Egyenes vagy göndör? Rövid vagy hosszú? Világos vagy sötét? Természetes vagy festett? Nem egyszerű a döntés, de inspirálódhatunk régi divatok és fotók segítségével.