Kosztolányi „lelki társa”
Negyven éve távozott a nagy magyar irodalmi művek megfilmesítőjeként ismert Kossuth-díjas rendező-forgatókönyvíró, Ranódy László. Életművét áttekintve emlékezünk a legendára.
Karakter
2023.10.14 | olvasási idő: kb. 4 perc
Az 1919. szeptember 14-én a vajdasági Zomborban született filmrendező Bácskán, Baján és Budapesten töltötte gyermekkorát. 1942-ben a pécsi egyetem jogi karán doktorált, de már ekkor is a filmezés érdekelte, szakdolgozata is a filmjog témakörében született. Tanulmányai mellett a Független Színpad segédrendezőjeként és díszlettervezőjeként igyekezett elsajátítani álomszakmája fogásait. 1939-ben a Hunnia Filmgyár gyakornoka és forgatókönyvírója lett olyan, akkor még szintén kezdő kollégák társaságában, mint Máriássy Félix és Szőts István. 1943-ban Szőts Istvánnal Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből közösen írt forgatókönyvüket elutasították, és Ranódy nagy álmát, Darvas József Szakadék című drámáját sem vihette még filmre. 1939 és ’43 között számos produkció rendezőasszisztenseként működött közre, azután a háború végjátéka a filmgyártást is hibernálta.
Ranódy az első magyar színes mozifilm, a Ludas Matyi segédrendezőjeként mutatkozott be Nádasdy Kálmán oldalán 1949-ben, miközben már a Nemzeti Filmgyártó Vállalatot igazgatta. Ez idő tájt nemcsak a vállalat rendezője, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója is volt. Első önálló rendezését 1950-ben politikai okokból félkészen leállították, 1954-ben a Hintón járó szerelem című vígjátékkal azonban végre kivívhatta a nézők és a szakma elismerését is. Két évvel később valósíthatta meg régi álmát a Szakadék című Darvas-dráma megfilmesítésével, amely a Karlovy Vary-i Filmfesztivál fődíját kiérdemelve karrierjének fontos mérföldkövévé vált. A mély együttérzés, drámai hangvétel és humánus szellem, melyek markáns rendezői egyéniségét jellemzik, ettől fogva a második világháború utáni magyar filmgyártás meghatározó jegyeivé váltak.
Az addigra elismert rendező az 1960-as évektől előszeretettel dolgozta fel a Nyugat szerzőinek műveit. A sorban az első az 1960-ban a Móricz Zsigmond regényéből készített közönségsiker, a Légy jó mindhalálig volt, melyet a Cannes-ban Arany Pálma jelölést érő Kosztolányi-adaptáció, a Pacsirta követett. Egy újabb Kosztolányi-mű feldolgozása, az Aranysárkány után 1970-ben Babits Mihály önéletrajzi ihletésű novelláskötete a Hatholdas rózsakert filmre vitele következett. Az újabb nemzetközi sikert Móricz Zsigmond Árvácska című regényének adaptálása hozta el 1978-ban. A film a Karlovy Vary-i fesztivál fődíja mellett számos hazai és külföldi elismerést is besöpört. A rendező csodálatos érzékkel adta vissza a magyar irodalom klasszikus műveinek hangulatát, amellyel máig képes megragadni a nézők figyelmét és hatást gyakorolni érzelmeikre. A szerzők közül mindig is Kosztolányi munkáit érezte legközelebb saját gondolatvilágához, gyakorta nevezte magát emiatt az író „lelki társának”. Ennek is köszönhető, hogy 1980-ban Színes tintákról álmodom címmel mozifilmmé fűzte össze A kulcs, a Fürdés, és a Kínai kancsó című korábbi tévéfilmjeit.
Ranódy Lászlónak nagyszerű érzéke volt a szereplőválogatáshoz is. Az Árvácska főszerepét játszó kislányt, Czinkóczi Zsuzsát több, mint hétezer gyermek közül választotta, de az ő nevéhez fűződik Moór Marianna és Nagy Anna felfedezése is. Páger Antalnak a Pacsirtában nyújtott kiemelkedő teljesítménye pedig a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat hozta Cannes-ban. A filmrendező-forgatókönyvíró Zilahy Lajos Csöndes élet című művének megfilmesítését tervezte, mikor 1982. október 14-én elragadta a korai halál. Több mint húsz kész vagy félkész forgatókönyv maradt utána. Életműve, valamint rendezői egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar filmgyártás történetében, irodalmi adaptációi éppúgy klasszikusokká váltak, mint a művek, melyekből készültek. Humanista szemlélete a kiemelkedő szakmai elismerések mellett a közönség nem szűnő szeretetét is kivívta.
Ranódy Lászlóra az MTVA Archívum online csatornáján az m3.hu-n a Fürdés című tévéfilmmel emlékezünk. Tartsanak velünk!
Borítókép: Ranódy László Tolnay Klárival és Pap Évával MTI Fotó Készítette: Friedmann Endre, Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-810566
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Újra az iskolapadban
Iskolásként minden évben izgatottan vártuk a szeptembert, hogy végre újra lássuk barátainkat és meséljünk egymásnak nyári élményeinkről. Erről szól lapozható képválogatásunk is. Önöknek mi jut eszébe a tanévkezdésről?
A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar online műsorai
Az MTVA, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar felvételei.
Szigeti József
A magyar zenész, aki helyet kapott a hírességek sétányán.
Erkel és a magyar opera ünnepe
A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.