Harminc éve, 1995. október 30-án adták át Budapest hetedik, és ötven év után első új Duna-hídját, az akkor még Lágymányosi híd nevet viselő Rákóczi hidat. A híd helyét már a kiegyezés után kijelölték a városrendezési tervekben, a Hungária körgyűrű déli, Dunán való átvezetéseként,. Ez sokáig csak terv maradt, a megvalósítással komolyan pedig csak az Árpád híd 1984. évi kiszélesítése után kezdtek foglalkozni, hogy összekössék a főváros déli városrészeit, illetve tehermentesítsék a belvárosi hidakat. Az Állami Tervbizottság a beruházási javaslatot 1987-ben dolgozta ki, a híd megépítését többszöri koncepciómódosítás után - az akkor tervezett világkiállítással is összefüggésben - 1992 márciusában hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, majd májusban az Országgyűlés. A Déli összekötő vasúti híd mellett felépült közúti híd terveit az Uvaterv készítette, főtervezője Sigrai Tibor volt, a hídfők építészeti kialakítása Dévényi Sándor koncepciója alapján készült.
A híd első elemeit 1993 decemberében emelték be úszódaruval, a teljes szerkezet pedig 1995. május 18-án készült el. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték Buda felé haladva. A parti nyílások darabjait behúzták, a többit pedig beemelték a helyére, s mindkét oldalon elhelyeztek egy-egy mészkőcímert, zászlórudat és fekete gránit „írott köveket".
A 494,8 méter hosszú hídon 2x2 közúti sáv, 2x1 villamossáv, északon 1,50 méteres járda és 1,80 méteres kerékpárút, délen 0,58 méteres kezelőjárda készült, a teljes szélesség a korlátokkal 30,56 méter lett. A parti nyílásokkal hatnyílású acél gerendahíd illeszkedik a mellette futó vasúti híd tömegéhez és szerkezetéhez. A nyílásokat oszlopokra függesztett, 30 fokos ferde rudak tartják, a három mederpillér alá 10, illetve 12 darab, egyenként 1,5 méter átmérőjű, 24 méteres fúrt vasbeton cölöp került. A pilléreket gránittal burkolták, a felső trapézfejet homorú könnyítés teszi esztétikusabbá. A híd öt, pirosra festett pilonja 35,5 méter magas.
A parti pillérek 8-8 cölöpre épültek, ezek Pesten 25, Budán 16,6 méteresek. A 14,77 méter magas hídfők vasbeton lemezalapra kerültek, a pestiben hídmesteri iroda létesült. A híd összeköttetést teremt a város közműrendszerében is, a fővárosi Duna-hidak közül ez rejti a legtöbb víz-, gáz-, telefon- és távhővezetéket. A híd három év alatt, 16 milliárd forintból készült el.
A világítást akkoriban egyedülálló módon oldották meg: a 16 méter magasan lévő 3-3 fém halogénlámpa a pilonok tetején, 35,5 méter magasan lévő műanyag tükröket világította meg, melyekről káprázatmentesen verődött vissza a fény az útfelületre. A világítást 2014-ben a legkorszerűbb technológiát alkalmazva újították fel, mert a tükrök elhasználódtak, korrodálódtak, helyükre az 5 pilonra összesen 60 LED lámpatestet szereltek.
A Ferencvárost és Lágymányost összekötő híd Budapest hetedik közúti és egyben második legnagyobb hídja. Alépítményeibe 11 ezer köbméter beton és 925 ezer tonna betonvas került, 10 ezer négyzetméter zsalut használtak fel, az acélszerkezet súlya 8000 tonna. A csatlakozó utakon Budán a Nádorkerti úti közúti és vasúti hidak, a Budafoki úti közúti, a Szerémi úti vasúti híd, Pesten a Gubacsi és Soroksári úti közúti felüljárók épültek.
Az ötven év után első új budapesti Duna-hidat 1995. október 30-án adták át. A hídon ekkora már elkészült a villamospálya helye is, de annak befejezésére akkor még nem jutott pénz. A pálya kiépítése 2014-ben kezdődött, a Fehérvári útig vezető vonalszakasz az 1-es villamos felújításával együtt épült meg. A 2015. január 26-i próbafutás során először haladt át villamos a hídon, a próbaterhelések után március 20-án indult meg a villamosforgalom a Fehérvári út felé.
A híd elnevezésével kapcsolatban hosszabb önkormányzati és sajtóvita folyt, ennek során több ismert személyiség neve merült fel, végül 1995. szeptember végén a fővárosi képviselők a köztudatba már bevésődött, „semleges” Lágymányosi híd mellett döntöttek. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i ülésén döntött arról, hogy javasolja a Földrajzi Névbizottságnak: a Lágymányosi hidat „a jeles magyar történelmi családról" Rákóczi hídnak nevezzék el. A testület a névváltozásról, amelyet a kormányzat is támogatott, augusztus 2-án egyhangú szavazással döntött, így az impozáns híd, mely egyben a városképnek is meghatározó eleme, ma már hivatalosan is a Rákóczi nevet viseli.
Borítókép: A lágymányosi Duna-híd a felavatás előtt. Készítette: Kovács Attila. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 328 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.