85 éve született a kamera költője

A tavaly eltávozott Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr, kiváló művész pályafutását születésének 85. évfordulója alkalmából idézzük fel.

Karakter

2024.04.18 | olvasási idő: kb. 4 perc


Az 1939. április 18-án született, már ifjúkorában a színészet és még inkább a filmkészítés felé kacsintgató fiatalembert hivatalnok édesapja jogásznak szánta, ám ő érettségi után elszegődött a Mafilm stúdiójába, ahol világosítóként, laborasszisztensként, később felvételvezetőként és segédoperatőrként is dolgozott. A főiskolán a legendás Illés György egyik kedvenc tanítványa lett, majd az 1970-es években látásmódjával, a kézi kamera használatával, valamint egyedi világítástechnikájával is stílusteremtő lett. Az egyik első forgatása során bekövetkezett fordulatot később így idézte fel: „Bementem a lámparaktárba, körülnéztem, hogy milyen technika áll a rendelkezésemre, és azt gondoltam, hogy ez a technika olyan silány, hogy nem szabad használni. Attól kezdve nem akartam állványra rakni a kamerát, sem semmiféle más eszközre, úgy döntöttem, hogy annak a legjobb helye az én kezemben lesz.”

A filmes generációváltás egyik ikonikus figurája: a valóság lírai ábrázolója és a vizuális filmnyelv megújítója lett Ragályi Elemér. Saját bevallása szerint csak olyan rendezőkkel tudott hatékonyan együtt dolgozni, akik hittek a látvány erejében és maguk is képekben gondolkodtak.

Gaál István rendezővel a Magasiskola című film forgatásán (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Elek Judit rendezővel, későbbi gyakori alkotótársával készített Meddig él az ember? című első dokumentumfilmjével már negyedéves főiskolásként elnyerte a miskolci fesztivál operatőri díját. Egészen eltérő alkatú rendezőkkel is szívesen működött együtt Gaál Istvántól Szomjas Györgyön, Gazdag Gyulán, András Ferencen, Rózsa Jánoson át Zolnay Pálig. Emlékezetes képeket komponált többek között a Sziget a szárazföldön, a Magasiskola, a Büntetőexpedíció, az Egy kis hely a nap alatt, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Bástyasétány 74, a Dögkeselyű, a Vörös rekviem, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Csók, anyu vagy a Fotográfia című filmekben.

Sándor Pállal is sokszor dolgozott, a Régi idők focija című film készítése során nosztalgikus játékkedvüknek adhatták át önfeledten magukat.

A Queen együttes 1986-os legendás budapesti fellépéséről készült filmet is Ragályi Elemér fényképezte.

Munka közben az Álmodó ifjúság című film forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Amikor szakmai kiszolgáltatottságot érzett, és úgy tapasztalta, hogy itthon megritkult körülötte a levegő, másfél évtizedig külföldön vállalt munkát, több műfajban bizonyított, és csakhamar világhírnévre tett szert. Olyan hírességekkel forgatott, mint Alan Rickman, Ben Kingsley, Robin Williams, Ian McKellen, Christian Bale, Sally Field, Angelica Huston, Catherine Zeta-Jones, Antonio Banderas, Max von Sydow vagy Salma Hayek. A Szabó István-rendezte Az ajtó főszerepét is az ő közbenjárására vállalta el Helen Mirren brit színésznő.

A remény útja című 1991-es filmje Oscar-díjat, az 1996-os Raszputyin Emmy-díjat, több munkája pedig az Amerikai Operatőrök Szövetségének a díját is bezsebelte, Ragályi pedig a Magyar Filmszemlén hatszor nyerte el a legjobb operatőrnek járó trófeát, 2019-ben pedig a Magyar Filmkritikusok életműdíját is kiérdemelte.

Az ezredfordulót követően a Kukoricasziget című filmje megnyerte a Karlovy Vary-i Filmfesztivál díját, itthon pedig őt kérte fel operatőrének Makk Károly Egy hét Pesten és Budán, Gárdos Éva Budapest Noir és Török Ferenc 1945 című filmjéhez.

Készül a Talpuk alatt fütyül a szél című film (MTI Fotó: Balogh P. László)

Alkotásai egyszerre viselték magukon egy fényekkel játszó képzőművész finom látásmódját és egy „dramaturg-operatőr” értelmező szemléletét.

Tűzpiros overalljában mozgó vonaton, sínek között, pocsolyába hasalva, helikopterből kilógatva, a természetesség megszállottjaként dolgozott az adott történet optimális kifejezési formájáért. Hivatását elméleti síkon is veszélyes mesterségnek tartotta, melyben az operatőr alkotói kötöttsége a szükséges alkalmazkodás, ambíciója pedig az önállóság. „Ha túl könnyen alkalmazkodik, feladja a személyiségét, ha túlambicionálja az önállóságot, merevvé válik, alkalmatlanná a partnerségre. S így végül – mindkettő feladása a mesterségnek. Én szeretném megőrizni személyiségemet is, egyéniségemet is.” – vallotta.

Ragályi Elemér számára is elérkezett az a pillanat, amikor saját történeteit akarta elmesélni, így kalandként élte meg a rendezés műfajába való kirándulást. Sokszor csak „fél szemmel” rendezett, a másikkal azt nézte, mit csinál az operatőr. Nincs kegyelem című filmjének rendezője és forgatókönyvírója ő maga, operatőre pedig Marci fia volt.

A Ripacsok című film felvételén (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Ragályi Elemért gyakran jellemezték olyan alkotónak, aki „ír a kamerával”. Miután abbahagyta a filmezést, szó szerint írni kezdett, Lili lánya gépelte le az „abszolút szubjektív objektívvel operáló” izgalmas családtörténeti elbeszéléseket tartalmazó Mancikám, Déneském és még sokan mások című könyvét, melyben a fejében folyamatosan megjelenő képeket ezúttal papírra vetve ábrázolta.

A magyar operatőri iskola egyik legkitűnőbb alakja nevéhez közel 100 film fűződik. A nagy műveltségű, humánus alkotó örök megújulóként írt, tanított, segítette aktívan a Nemzeti Filmintézet digitális filmrestaurálási munkáját, kihozva idős éveiből is a lehető legtöbbet.

Forog a Herkulesfürdői emlék című filmdráma (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A kerek évfordulón Ragályi Elemérre az Egy est a szerelemről című 1998-as riportműsorral emlékezünk az MTVA Archívum m3.hu oldalán.

Borítókép: Budapest, 1977. április 10. Ragályi Elemér operatőr munka közben. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Farkas Tamás. Azonosító: MTI-FOTO -S__FA19770410002

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.

Ikarus - szárnyalás földi utakon

1951. február 24-én állt forgalomba az első Ikarus autóbusz Budapesten. Egyes típusait nevezték „nejlonnak” és „farosnak”, sőt, még Ikarus babakocsi is készült. A Budapest–Bamako jótékonysági rallyn „aszfalt hernyóval”, csuklós Ikarusszal szelték át a Szaharát.

Böjt nálunk és a nagyvilágban

Összhangban a kultúrák és vallások

Karantén a Royal Szállóban

Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.