Aki több mint ötven éve nekünk írja a dalt

Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zenészt-zeneszerzőt, Presser Gábort!

Karakter

2023.05.27 | olvasási idő: kb. 4 perc


Presser „Pici” 1948. május 27-én Budapesten született, és négyéves korában kezdett zongorázni. Egy időben a későbbi legendás műsorvezető, Antal Imre is segítette zenei fejlődését. Presser már tizenévesen érdeklődni kezdett a komponálás iránt, amiben felső szomszédjuknak, Seress Rezső zeneszerző-zongoristának is nagy szerepe volt. Presser Gábor gyakori vendég volt a Szomorú vasárnap szerzőjénél, aki örömmel mutatta meg kottáit és ötleteit az ifjú zongorista növendéknek. Előfelvétellel a legmagasabb pontszámmal vették fel a Zeneművészeti Főiskolára, zongoratanárnője Vásárhelyi Magdolna mégsem hitte, hogy tanítványából zongoraművész lehet. 

Az Omegával 1968-ban (MTI Fotó: Bara István)

A középiskola befejeztével az ifjú zongorista végül teljesen a könnyűzene felé fordult, és 1967-ben neki köszönhetően születtek meg az Omega első saját dallamai. Egy évvel később, amikor lemezszerződést kaptak a neves angol Decca kiadótól, a zenekar tagja lett, és annak első számú szerzőjévé lépett elő, olyan slágerek zenéjét írva a máig népszerű formációnak, mint a Trombitás Frédi, a Ha én szél lehetnék, a Petróleumlámpa, a Tízezer lépés, a Régi csibészek vagy a mind között leghíresebb Gyöngyhajú lány. 1971-ben Laux Józseffel kiváltak az Omegából és Frenreisz Károllyal a Hungáriából, valamint Barta Tamással a Metró együttesből saját zenekart,  - szándékuk szerint az első magyar supergroupot - alapították meg  Locomotiv GT néven, melynek már ez év augusztusában a neves könnyűzenei szaklap, a Music Express magazin is nagy jövőt jósolt. 

Az LGT alapítótagjai 1971 tavaszán (MTI Fotó: Bara István)

Az LGT-vel addigra nagy sikereket elérő Pressert 1972-ben Várkonyi Zoltán igazgató kereste meg a Déry Tibor kisregényéből tervezett Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról zenéjének megírásával. A vígszínházi produkció előkészületeit szkepticizmussal vegyes izgatott várakozás előzte meg a szakma és a közönség részéről is. A darab azóta kultúrtörténeti klasszikussá vált, és megalapozta a zeneszerző máig tartó kapcsolatát a Vígszínházzal, ahol most is zenei vezető. Az előadásokon kezdetben az LGT zenekar játszott élőben. Presser máig őrzi azt az elektromos zongorát, amelyet a premieren is használt. A Képzelt riportot újabb musicalek követték, mint a Harmincéves vagyok vagy a Jó estét nyár, jó estét szerelem. Mindez idő alatt dübörgött a Locomotiv GT belföldön és a határokon túl egyaránt, a környező országok után Londoni fellépések és 1974-ben egy amerikai turné kecsegtetett világhírnévvel. Az angol nyelvű lemez azonban csak terv maradt, majd a zenekar fokozatosan átalakult: Presser mellé Somló Tamás, Karácsony János, végül Solti János érkezett. 

Az LGT a Képzelt riport egyik próbáján (MTI Fotó: Benkő Imre)

Az LGT hetvenesévekbeli hatalmas sikere az 1980-as évek közepére csitulni látszott. Eközben Presser színházi tevékenysége rockzenei karrierjével mindvégig párhuzamosan haladt. 1982-ben például A próba című ballett zenéjének megírására kapott felkérést az Operaháztól, a darab pedig tizennégy esztendőn át volt műsoron az Erkel Színházban, amelynek zenéje Electromantic címmel albumként is megjelent. A balettzene legismertebb részlete a La Baletta No. 2., amely a BBC televízió híradójának szignáljaként vált híressé. A szerző londoni tartózkodása során meglepetten hallotta meg saját dallamait a televízióban, ezután kérdezett rá kiadójánál a dologra, akik csak ekkor tájékoztatták arról, hogy zenéjét eladták a tévétársaságnak. 

1988-ban az összes korábbit meghaladó sikerszéria vette kezdetét a Padlás című mesemusical bemutatásával. A darab népszerűségének jó mércéje, hogy az ősbemutató óta máig folyamatosan műsoron tartja a Vígszínház. Presser a londoni bemutatót azonban megvétózta, mert nem tudta elfogadni a rendezői, produceri változtatásokat. Ez is jól mutatja, hogy a Padlás számára több, mint munka, az Presser szívügye.

A Padlás ősbemutatója előtti főpróba 1988-ban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A szerző ezután nemcsak más művészeknek írt zenét, hanem saját albumokkal - mint például a Csak dalok 1996-ban vagy az Angyalok és emberek 2000-ben -, is előrukkolt, amelyeken neves külföldi művészekkel közreműködve saját maga énekelte dalait. 2005-ben Varró Dániel verses meséjéhez, a Túl a Maszat-hegyenhez írt zenét a Budapesti Bábszínház felkérésére, amelyet később újabb dalokkal kiegészítve nagyszínpadra is átdolgoztak. Pályája során többek közt olyan neves művészek számára szerzett sikeressé lett dallamokat, mint Zalatnay Sarolta, Demjén Ferenc, Kern András, Kovács Kati, Falusi Mariann, Zorán, Oláh Ibolya vagy Rúzsa Magdolna. Filmzenék, mint az ikonikus Nagy utazás és versek megzenésítései is tarkítják életművét. A ma 75 éves zenész éppoly fáradhatatlannak látszik, mint az a bizonyos lokomotív, amelyről sikerzenekara a nevét kapta. Reméljük, még jó néhány évig írja a dalt nekünk.

Portré 2019-ből (MTI Fotó: Szigetvári Zsolt)

Presser Gábort születésnapján az MTVA Archívum online csatornája, az m3.hu a Dalok a színházból című zenés portréval, illetve a retrock című sorozat neki és zenéinek szentelt részével köszönti. Tartsanak velünk!

Borítókép: Presser Gábor Kútvölgyi Erzsébettel MTI Fotó, Készítette: Földi Imre Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-894599

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

„Itt vagyok, Móka Miki!”

Egy egész generáció nőtt fel a Zsebtévében elmondott meséin, versein, de mestersége mellett mindig ugyanolyan fontos volt számára a család. Születésnapján köszöntjük Hűvösvölgyi Ildikót.

Akit a pálya a tenyerén hordozott

Tizennégy évesen kapta első filmszerepét, onnantól nem volt megállás. Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznőt, Moór Mariannát.

Azok a csodálatos televíziós férfiak

A televíziózás világnapján ezúttal nem a gyönyörű bemondónőkre, hanem a korszakos férfi bemondókra emlékezünk.

A Nemzeti Filharmonikusok online műsora

Az MTVA és a Nemzeti Filharmonikusok szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a zenekar felvételei.