„Péter-Pálra búza érik, eljutunk az új kenyérig’’

A hagyomány szerint június 29-e, Péter és Pál napja az aratás kezdete. Alig néhány évtizede az aratás az év egyik legfontosabb eseménye volt a közösségek életében, a jó termést az isteni áldás jelének tartották. Cikkünkben az aratáshoz kapcsolódó szokásokat és rituálékat elevenítjük fel.

Cikksorozat: Ünnepek és hétköznapok

2025.06.29
3 perc

Június 29-e a két katolikus egyházalapító apostol, Péter és Pál vértanúhalálának évfordulója. Ez a nap sokévi megfigyelés nyomán az aratás kezdeteként vált ismertté. Néphagyományaink szerint a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést, végül Péter-Pál napján megszakad a töve. Mivel Péter-Pál azonban dologtiltó nap volt, az aratási munkálatokat csak jelképesen kezdték meg, rituális tett volt. A hiedelem szerint, aki ezen a napon elsőként hallja meg a harangszót a hajadonok közül, év végéig biztosan férjhez megy. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat. 

Arató nők (MTI Fotó: Kovács Lajos)

Az elmúlt évszázadokban az aratás az év egyik legnagyobb ünnepe volt – különösen a béraratók körében –, melynek vallásos jelentőséget is tulajdonítottak: a hagyomány szerint a jó termés Isten gondviselésének a jele. A napot imával kezdték, a pap megáldotta az aratás eszközeit, és gyakran szenténekeket is dúdoltak munka közben. „Eljött az aratásnak nagy napja. / Emlékeztet Isten napjára. Mink vagyunk az Isten gabonája. / Eljön Jézus maga aratásra” – énekelték a múlt századi aratók Tápén. A férfiak kaszát, a nők sarlót ragadtak, elöl haladtak a kaszások, nyomukban a marokszedők és a kévekötők. A marokszedők általában nők voltak, akik sarlóval készítettek köteget a búzából, míg a kévekötés többnyire férfimunka volt.  Az aratók búzaszálat kötöttek a derekukra, hogy védjék magukat a derékfájás kínjaitól. Aratás után egy marék kalászt otthagytak a földön, hogy a jövő esztendő is jó termést hozzon – ez volt „Szent Pál lovainak abraka”.

Házaspár aratás közben (MTI Fotó: Mező Sándor)

A kemény munkát hálaadás, áldomás követte. Néhol a zenekar egész nap a búzatábla szélén muzsikált, miközben a gazda étellel és itallal kínálta a munkásokat. Az aratók az ország több vidékén szalagokkal, aratókoszorúk és aratókeresztek alatt vonultak haza, miközben a falubeliek termékenységvarázsló céllal alaposan leöntözték azt a legényt vagy leányt, aki a koszorút vitte. Kárpótlásul őt kínálták először pálinkával, és neki volt joga elsőként áldást kérni a házra. A legkorábban learatott búzaszálakat a tyúkoknak adták, hogy jól tojjanak. Az elsőként learatott gabona szalmájával megkötözték az aratókat először meglátogató gazdát vagy annak családtagját, aki borral, pálinkával válthatta ki magát.

Lányok búzakoszorúval (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

Az utolsó kévét félretették, hogy karácsonykor az ünnepi asztal alá helyezzék a következő évi jó termés érdekében. Az aratókoszorút a mestergerendára kötötték, hogy vetéskor kimorzsolhassanak belőle néhány szemet és a vetőmag közé keverjék. Szokás volt a táncjáték is az aratás után. Az utolsó marék búzát mindenki egy kötegbe tette, amelyből hatalmas kévét kötöttek. Közben énekeltek, a pálinkásüveg kézről kézre járt, és a kalákások táncolni kezdtek. Utána a gazdához mentek vacsorázni, majd az egész falu részvételével a táncolóházba (csűrbe) vezetett az útjuk. Elkezdődött a táncmulatság. A kaláka igazi közösségépítő tevékenység volt, amikor a kemény munka után a szórakozás is kijárt az aratóknak, akik együtt ünnepelhették meg a betakarított termést.

Aratóbál Tarcalon (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

Az Örökségünk sorozat Az aratás Szatmárban című epizódjában néprajzkutató vezet végig az aratás folyamatán: https://s.mtva.hu/jHimuAzz Tartsanak velünk!

Nézzék meg lapozható képgalériánkat az ünnepről!

A lapozgatóban látható képek: 

  1. Kévekötő asszonyok (MTI Fotó: Bajkor József)
  2. Kaszával arató férfiak (MTI Fotó: Kunkovács László)
  3. Fiatal nő gabonakévével a kezében (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  4. Aratóünnepség Bácsalmáson (MTI Fotó: Rév Miklós)
  5. Marokszedő asszony (MTI Fotó: Keleti Éva)
  6. Férfi kaszával (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  7. Aratás Zala megyében (MTI Fotó: Kovács Lajos)
  8. Fiatal nő egy kéve tavaszi árpával a kezében (MTI Fotó: Mező Sándor)
  9. Aratók mutatják be a termést (MTI Fotó: Kozák Albert)
  10. Arató asszony Sándorfalván (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)

Borítókép: Marokszedők aratás közben. Készítette: Bereth Ferenc. Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.