Tündöklő tehetség

75. születésnapján köszöntjük Perényi Miklós gordonkaművészt, aki már hétévesen a Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt.

Karakter

2023.01.05 | olvasási idő: kb. 2 perc


Perényi Miklós 1948-ban zenész családba született, így nem meglepő, hogy édesapja hamar felismerte kiemelkedő képességeit. A gyermek Miklós hétesztendős korában a Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatán kezdhette meg tehetsége kibontakoztatását, és első önálló koncertjét alig két évvel később adta a Zeneakadémián. A csodagyerekként elkönyvelt fiatal művész nagy figyelmet kapott a sajtótól. 

Első önálló estjén kilencévesen (MTI Fotó: Horváth Tamás)

1962-ben diplomázott gordonka szakon, ám alma materétől nem szakadt el hosszú időre, hiszen 1974 óta tanárként segíti a gordonkaművészek nemzedékeinek fejlődését. A diplomaszerzést követően olyan világhírű mesterek képzéseire kapott meghívást, mint Enrico Mainardi és Pablo Casals. 

Kodály Zoltán zenszerzővel 1964-ben (MTI Fotó: Molnár Edit)

Első zeneakadémiai koncertje után karrierje során a világ leghíresebb fesztiváljain és koncerttermeiben léphetett fel mindannyiszor elbűvölve közönségét. Perényi Miklós kamaramuzsikusként is kiváló, többek között olyan zenésztársakkal osztozott a sikerekben, mint Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Jandó Jenő, Lantos István és Schiff András. A gordonka virtuóza híres széles repertoárjáról, amely a barokktól a kortárs művekig terjed. 2005-ben Schiff Andrással készített Beethoven összes gordonka művét felölelő felvételüket Cannes Classical Awarddal ismerték el. 

1980-ban az első Kossuth-díj elnyerésekor (MTI Fotó: Urbán Nándor)

A Liszt Ferenc- és kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, a Nemzet Művésze hitvallását egyszer így összegezte: „A darab elmélyült, koncentrált előadása révén a művész meg tudja ajándékozni a közönséget bizonyos zenei illetve általános összefüggések felvillantásával, egy-egy gondolattal, amit aztán a hallgatók tovább tudnak vinni önmagukban. Annak a megélése, hogy valamit tisztábban, világosabban látunk, örömforrás, nemcsak a közönség, hanem az előadó számára is. Maga a zene, a darab tartalma, szerkezete, ennek az érvényre juttatása az, ami izgalmas, ami lényeges. Minden egyéb csak körítés.”

Witold Lutoslawski vezényletével a Zeneakadémián 1978-ban (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

Borítókép: Perényi Miklós Kocsis Zoltánnal MTI Fotó, Készítette: Cser István Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO- 898094

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Újra az iskolapadban

Iskolásként minden évben izgatottan vártuk a szeptembert, hogy végre újra lássuk barátainkat és meséljünk egymásnak nyári élményeinkről. Erről szól lapozható képválogatásunk is. Önöknek mi jut eszébe a tanévkezdésről?

Böbe, az iskolateremtő csimpánz

A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.

A nándorfehérvári diadal emléknapjára

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.