Foglalkoztatott művésznek számított, így tucatnyi híres köztéri szobrot köszönhetünk neki: egyik legkedveltebb alkotása a pesti Dunakorzón látható Dunai szél. 1945-től harminc éven át volt a Képzőművészeti Főiskola tanára:
több egymást követő nemzedéket oktatott, tanítványai közül többen híres szobrászművészek lettek.
A mester 130 éve, 1896. szeptember 17-én született Kapuváron. 1912 és 1914 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd eltanácsolták, ezért autodidakta módon képezte magát tovább. Így jutott el a nagybányai művésztelepre is: a Ferenczy családnál vendégeskedett, a híres művész-testvérpárral, Bénivel és Noémivel életre szóló barátságot kötött.
1915-ben Kassák Lajos köréhez csatlakozott. A költőt Fiú gyümölcstállal című, expresszív stílusban készült kisplasztikájával győzte meg arról, hogy helye van az avantgárd törekvéseket hirdető csoportban. Műveivel 1917-ben, a Ma második kiállításán mutatkozott be, a tárlatról Bálint Aladár így számolt be a Nyugatban: „Apró gipszek, agyagok, melyek duzzadnak, hatalmasan felterebélyesednek a bennük összepréselt aktivitás feszültségétől.
Barokk nyugtalanság fészkel e szobrok mozgásában, széles ívelésű ritmus ömlik át a végtagok vonalán.
E nyugtalanság nem borítja fel a szobrok plasztikai egységét és megokoltnak, törvényszerűnek érezzük a zárt formák feloldódását.” A bemutatkozás tehát sikeres volt.
Mivel a Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, annak 1919-es bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén karrierje új lendületet kapott, lehetősége nyílt különböző tanulmányutakat tenni külföldön. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként a neoklasszicizmus hatott rá, majd a korban divatos telt idomú, erőteljes nőalakok felé fordult figyelme: nagyon inspirálónak találta például Aristide Maillol szobrait.
A nő alakjában Pátzay mindig a bőséget és az időtlen szépséget formálta meg, jó példa erre Kenyérszegő című köztéri szobra, amely Szegeden látható, de a budapesti Tárnok utcában megcsodálható Vízjáték is hasonló felfogásban készült.
Persze nem csak a női alakok megmintázásában remekelt: „A férfiak mindig olyan történeteket mondanak el egymásnak, ahol diadalt aratnak. A szobrászat is ilyen győzelmi témákat mond el. De hát az ember gondolati lény is, nemcsak férfiú, így a férfierőnek a szellemi oldalára is rá kell térjen” – vallotta Pátzay, akinek Kígyóölő című aktja eredetileg Raoul Wallenberg emlékére készült. A második világháború alatt egyébként ő maga is bújtatott üldözötteket kőbányai műtermében, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést.
Pátzay munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész volt, valamint az MTA levelező tagjának is megválasztották. 1979. szeptember 14-én, 82 évesen hunyt el Budapesten. Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg, 2008-ban pedig megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.
Kedves Olvasók, tekintsék meg az Ismerkedés a szobrászattal című ismeretterjesztő műsor epizódját, melyben Pátzay Pál segítségével ismerhetik meg az emberi test ábrázolásának változásait: https://s.mtva.hu/BUqKJDu0
Borítókép: Pátzay Ülő nő című szobrán dolgozik (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 345 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!