"Mennyi mindent túléltünk...Janka meg én"
Ki ne ismerné őt? Kiváló humora és parádés szerepei az ország egyik legkedveltebb színésznői közé emelték. Köszöntsük ma, születésnapján Pásztor Erzsit!
Karakter
2021.09.24 | olvasási idő: kb. 4 perc
Édesanyja fodrász volt, így kisgyermekkorának meghatározó helyszíne a fodrászat. Az elemi iskolában sokat énekelt, a gimnáziumban szavalóversenyekre járt, de már ötévesen pontosan tudta, hogy színésznő lesz. Egy verset szavalt mindössze a Színművészeti Főiskola felvételijén, fel is vették azon nyomban Szinetár Miklós első osztályába. A főiskolán változtatta nevét Pásztorra, hiszen Pápay Erzsiként már játszott színésznő Magyarországon.
Már másod- és harmadéves főiskolásként statisztált a Nemzeti Színházban. A vizsgaelőadására még Uray TIvadar is elment, aki aztán bement a Pásztor Erzsi öltözőjébe és azt mondta neki: “Magáról még hallunk!…"
Pásztor Erzsi - a teljesség igénye nélkül - Domján Editet, Kiss Manyit, Pécsi Sándort, Dayka Margitot, Tolnay Klárit, Mensáros Lászlót és Sinkovits Imrét meghatározó színészkollégákként tartja számon. A vele készült beszélgetésekben számtalan történetet mesél minden alkalommal a kollégákkal közös élményeiből, munkáiból, szerepeiről. Nézzék csak ezt, ahol az egyik legkedvesebb kollégájával, Bárdy Györggyel játszik egy tévéjátékban.
A Színművészeti elvégzése után a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1964-ben egy évet töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, 1965–1978 között a Pécsi Nemzeti Színház társulati tagja volt. 1978–1983 között a Mafilm társaságához tartozott, majd hosszú évekig a Madách Színházban vállalt szerepeket. 2008-tól 2011-ig a Soproni Petőfi Színházban játszott, közben a Szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepelt.
A Szinetár Miklóstól, egykori főiskolai osztályfőnökétől kapott útravaló alkalmasint helyet kapott életében, mely szerint "ha olyan rendezővel találkozol, akivel nem tudsz boldogulni és a darab megengedi, akkor próbáld rávenni, hogy vagy egyél vagy énekelj a színpadon."
Pásztor Erzsi már a pályája elején pontosan tudta, hogy nem akar majd öregasszonyt, púpost vagy vakot játszani, még rendezőkkel is vitatkozott erről, de idővel megbékélt ezekkel a szerepekkel, és meg is szűnt ez az ellenérzése.
Több darabot is a pályáját meghatározó előadásaként említ. Ilyen előadás volt Örkény Macsakajátéka, a Koldusopera, a Bors néni, az Übü király vagy a Bernarda Alba háza című darab. Számtalan filmben szerepelt, sokat szinkronizál és sok időt tölt a színpadon. Saját bevallás szerint is a Szomszédok című teleregény hozta meg a népszerűséget, ahol a kekec, cinikus és személyeskedő Janka nénit alakította.
Az utóbbi években a Karinthy Színházban és a Játékszínben vállal szerepeket, 2003 óta a Turay Ida Színházban is játszik sokak örömére. A mai jeles napon, születésnapján jó egészséget és változatlan jókedvet kívánunk a Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas Pásztor Erzsinek!
Borítókép: Pásztor Erzsi színművész az M1 televíziós csatorna Ridikül című női beszélgetős műsorában. Készítette: Zih Zsolt Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-402119
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
A fekete lakkcipők tovább táncolnak
„A zene nem változtatott meg, olyan korán kezdtem, hogy már nem is emlékszem, hogy a zene előtt milyen voltam.” – vallotta egyszer a rock and roll magyar királya, Komár László, aki ma tíz éve hagyta hátra rajongóit.
Avar István - Szénfejtésből színpadi gyémánt
A 20. század második felének egyik legnagyszerűbb klasszikus színésze volt a 90 éve született Avar István. „Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Boldoggá tesz, doppingol.” – vallotta.
Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái
Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.
A színész, aki a telefonkönyvet is megénekelte
Mackós bája, virtuóz szövegmondása a legnagyobb nevettetők közé sorolta. Huncut tekintete fölött címerként virító kopaszságával a 110 éve született Kazal László a magyar komikusok táborának – termetében is – kimagasló egyénisége volt.