Papp László 1926. március 25-én született Budapesten. Gyermekkora nagy részét Angyalföldön töltötte. Édesapja hegedülni taníttatta, de mivel maga is bokszolt, gyakran vitte fiát ökölvívó mérkőzésekre is. Laci hiába bizonyult tehetségesnek a hegedűvel, hamar felhagyott a zenéléssel, inkább a labdarúgás érdekelte. Szakmát a híres budai gyárban, a Magyar Optikai Művekben (MOM) tanult, ahol barátaival le-lejártak ökölvívó edzésekre is. A sikerek azonban nem jöttek úgy ahogy az ifjú sportoló elképzelte, így egy időre fel is hagyott a boksszal. A világháborút követően, 19 éves korában kezdte újra a sportot. Első nevelőedzője Fehér István volt, később az Adler Zsigmonddal való együttműködés határozta meg egész későbbi karrierjét: a legendás mesteredző mindig tudta, milyen utasításokkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát, feltétlen bizalom volt köztük. Papp, akit barátai egyszerűen csak Görbének becéztek még pályafutása kezdetén megnősült: feleségével, Kovács Erzsébettel egy fiuk (ifj. Papp László) született.
1945 és 1956 között a BVSC, a Budapesti Bástya és a Vasas bokszolójaként hét országos bajnokságot nyert közép-, majd nagyváltósúlyban. Amatőrként 193 mérkőzésből 183-at nyert meg két döntetlen és nyolc vereség mellett, 1949-ben középsúlyban, 1951-ben nagyváltósúlyban lett Európa-bajnok. Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött, így ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki egymást követően három aranyérmet szerzett. Erre a bravúrra azóta is csak a kubai Teófilo Stevenson és honfitársa, Félix Savón volt képes.
Papp László, vagy ahogy az egész ország emlegette, „Papp Laci” 1957-ben állami engedéllyel lett profi ökölvívó. A hivatásosok között huszonkilenc mérkőzéséből huszonhetet nyert meg, ebből tizenegy volt kiütés, tizenkettő pontozásos győzelem és négy technikai K.O. A maradék két mérkőzése döntetlennel zárult, azaz mindvégig veretlen maradt. Profiként egy alkalommal hét menetet törött kézzel bokszolt végig. Egy angol ökölvívó elleni diadala után pedig a londoni parlamentben egy képviselőnő szóvá tette: miért adnak a tévében olyan meccset, ahol egy angolt ennyire megvernek.
Papp a hivatásosok között 1962-ben Európa-bajnoki címet szerzett, amit ezt követően hatszor védett meg. 1964-ben esélye nyílt arra, hogy a profi világbajnoki címért léphessen szorítóba, de a sportvezetés máig tisztázatlan, minden bizonnyal politikai okokból ezt nem engedélyezte, sőt pályafutása befejezésére kényszerítette. Ezt a méltánytalanságot Görbe soha nem tudta kiheverni. 1989-ben a WBO profi ökölvívó világszervezet tiszteletbeli világbajnokká nyilvánította, és átadta neki a megérdemelt övet, elismerve, hogy nincs nála méltóbb tulajdonosa. A KO-királynak is nevezett Papp, akinek legfélelmetesebb fegyvere rettegett balhorga volt, a sportszerűség példaképeként is elévülhetetlen érdemeket szerzett magának: egyik ellenfele egyenesen a „ring lovagjának” nevezte.
Visszavonulása után edzőként dolgozott, 1969-ben mesterével, Adler Zsigmonddal átvették a válogatott vezetését: új edzésmódszert, személyre szabott versenyeztetést és kemény edzésmunkát vezettek be, tanítványaiktól a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követeltek meg. Olyan kiváló bokszolókat neveltek, mint az 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerző Gedó György, Badari Tibor vagy Kajdi János. Papp László rövid ideig saját boksziskolát is működtetett, élete utolsó évtizedében – míg egészsége engedte – edzőként dolgozott több hazai sportegyesületben. A páratlan tehetségű bokszoló humoráról és rendkívüli szerénységéről is híres volt. Külföldön máig a legismertebb magyar sportolók egyike: 1957-ben játékfilmet is forgattak vele Nehéz kesztyűk címmel. Életéről több további film is készült (Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni; Paplaci), illetve pályafutását feldolgozó könyvek is megjelentek. A Déryné Társulat 2024-ben mutatta be a róla szóló, A Bajnokok bajnoka című színdarabot. Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója a Farkasréti temetőben nyugszik, hosszú, súlyos betegség után 2003. október 16-án 77 évesen hunyt el.
A legendás bokszolót még életében számos kitüntetéssel ismerték el: 1982-ben Olimpiai Érdemrenddel tüntették ki, 1991-ben a Halhatatlanok Klubjának tagja, 1992-ben pedig a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke lett. Példaértékű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki, emellett megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, valamint a Millenniumi Ezüst Emlékérmet. Egész alakos szobrot kapott a MOM Kulturális Központ melletti Gesztenyés-kertben, 2004 óta pedig az ő nevét viseli a Papp László Budapest Sportaréna. Emlékét dombormű őrzi egykori lakhelyén, az angyalföldi Kassák Lajos utca 48. szám alatt. A XIII. kerületi városrészben emellett teret neveztek el róla, és szobrot is állítottak a tiszteletére.
Születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Ökölvívó Szakszövetség és a BVSC-Zugló 2026-ra emlékévet hirdetett: tiszteletére emlékbélyeget és -érmet bocsátottak ki, illetve létrehozták a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum relikviáival illusztrált Papp László-vándorkiállítást.
Kedves Olvasók, tekintsék meg az Ökölvívás - Régi bajnokok találkozója című műsort az alábbi linkre kattintva: https://s.mtva.hu/6wnvhGaQ
A Nemzeti Archívum legkorábban létrejött gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait, amelynek segítségével a fenti írás létrejött, itt olvashatják: https://nemzetiarchivum.hu/news_archive
Borítókép: Papp László a tatai edzőtáborban. Készítette: Bojár Sándor. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 336 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!