„Nekem nincs hangom, ezért meg kellett tanulnom játszani”
125 éve született a színjátszás és a filmművészet egyik kiemelkedő alakja, aki több száz filmben és színpadi darabban alkotott maradandót.
Karakter
Ecseri Judit | 2024.01.29 | olvasási idő: kb. 3 perc
Páger Antal 1899. január 29-én született Makón. Budapesten az egyetem jogi fakultására iratkozott be, de mivel a műkedvelő előadások jobban érdekelték, 1919-ben inkább - mindenféle színészi tanulmány nélkül - Székesfehérvárra szerződött.
A színészmesterség minden tudományára a vidéki évek alatt tett szert, ahol naturbursch (jelentése: természetes modorú, eleven, őszinte fiatalember) és táncos-komikus szerepekben játszott. Könnyed játékával, természetes megjelenésével hamar elnyerte a közönség szeretetét. 1932-től az egyik legtöbbet foglalkoztatott színművész volt, akit Kabos Gyulával, Dajka Margittal, Turay Idával vagy Tolnay Klárival is láthattuk együtt filmvásznon. Néhány filmcím, amiben szerepelt: Piri mindent tud, Köszönöm, hogy elgázolt, Édes mostoha, Havi 200 fix, Az ember néha téved, Péntek Rézi, Erdélyi kastély vagy a Férfihűség.
Páger 1945 márciusától 11,5 éven át külföldön élt, Argentínában festő-grafikusként dolgozott, hazatérése után az első színházi fellépésén tapsviharral köszöntötte a közönség. Népszerűsége töretlen volt, fellépett klasszikus és modern darabokban egyaránt. A Pacsirta című filmben nyújtott alakításáért 1964-ben megkapta a cannes-i fesztivál díját.
„Téni bácsi”, aki élete végéig dolgozott és az egyik legtöbbet foglalkoztatott Kossuth-díjas színművész volt, vizuálisan tanulta szövegszerepeit: Magolni sose magoltam, a szerepet elolvasom többször, leírom többször, legépelem, aztán megállok 2-3 mondat után. Hoppá, mi van itt mögötte? Sétálok… megtalálom a dolgok mögötti részét is, ebből származik aztán az egyszerűség, a spontaneitás meg néha a poén is. Olyan gondolatok futnak körbe rajtam, amit talán még a szerző sem érez, amikor írja.” A legendáról a színikritikusok egyszer azt írták: „Páger Antal nem csinált semmit, csak feljön a színpadra és csak VAN.”
Emlékét a filmkockák mellett a Nemzeti Színház bejárata mellett található domborműve és a róla elnevezett Páger Antal-színészdíj is őrzi.
Emlékezzünk együtt a népszerű színművészre az m3.hu online csatornán a Tangó című színházi darabbal és a Mestersége színész-sorozat Páger Antalról szóló epizódjával. Tartsanak velünk!
Borítókép: Az esős vasárnap című film forgatásán Készítette: Keleti Éva, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: EV19620704006
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
„Minden úgy van jól, ahogy történt”
Karakterét nemzedékek imádták, olyan szenvedélyesen játszott salakon, mint a színházi deszkákon, és az ukrán fronton lezuhant a repülője, mégsem változtatott volna életén semmit. Halálának 10. évfordulóján emlékezünk Bárdy Györgyre.
Tabányi Mihály, akit a Vasfüggöny mindkét oldalán a harmonika királyának neveztek
Hegedült és zongorázott, harmonikázni a legendás Bobula Lajos tanította hét éven át, a Zeneakadémián orgona és cselló szakot végzett.
Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja
1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.
Rikkancsból színészlegenda
115 éve született a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dajka Margit, aki nyolcévesen még rikkancsként rótta a nagyváradi utcákat, egy évvel később azonban már a világot jelentő deszkákat koptatta.