„Nekem nincs hangom, ezért meg kellett tanulnom játszani”

125 éve született a színjátszás és a filmművészet egyik kiemelkedő alakja, aki több száz filmben és színpadi darabban alkotott maradandót.

Karakter

Ecseri Judit | 2024.01.29 | olvasási idő: kb. 3 perc


Páger Antal 1899. január 29-én született Makón. Budapesten az egyetem jogi fakultására iratkozott be, de mivel a műkedvelő előadások jobban érdekelték, 1919-ben inkább - mindenféle színészi tanulmány nélkül - Székesfehérvárra szerződött. 

1959-ben Zách Jánossal, Szatmári Istvánnal és Bilicsi Tivadarral (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

A színészmesterség minden tudományára a vidéki évek alatt tett szert, ahol naturbursch (jelentése: természetes modorú, eleven, őszinte fiatalember) és táncos-komikus szerepekben játszott. Könnyed játékával, természetes megjelenésével hamar elnyerte a közönség szeretetét. 1932-től az egyik legtöbbet foglalkoztatott színművész volt, akit Kabos Gyulával, Dajka Margittal, Turay Idával vagy Tolnay Klárival is láthattuk együtt filmvásznon. Néhány filmcím, amiben szerepelt: Piri mindent tud, Köszönöm, hogy elgázolt, Édes mostoha, Havi 200 fix, Az ember néha téved, Péntek Rézi, Erdélyi kastély vagy a Férfihűség.

1963-ban Bulla Elmával, Péchy Blankával és Nádasi Myrtillel (MTI Fotó: Keleti Éva)

Páger 1945 márciusától 11,5 éven át külföldön élt, Argentínában festő-grafikusként dolgozott, hazatérése után az első színházi fellépésén tapsviharral köszöntötte a közönség. Népszerűsége töretlen volt, fellépett klasszikus és modern darabokban egyaránt. A Pacsirta című filmben nyújtott alakításáért 1964-ben megkapta a cannes-i fesztivál díját.

1970-ben Tolnay Klárival a Charley nénje című darabban (MTI Fotó: Keleti Éva)

„Téni bácsi”, aki élete végéig dolgozott és az egyik legtöbbet foglalkoztatott Kossuth-díjas színművész volt, vizuálisan tanulta szövegszerepeit: Magolni sose magoltam, a szerepet elolvasom többször, leírom többször, legépelem, aztán megállok 2-3 mondat után. Hoppá, mi van itt mögötte? Sétálok… megtalálom a dolgok mögötti részét is, ebből származik aztán az egyszerűség, a spontaneitás meg néha a poén is. Olyan gondolatok futnak körbe rajtam, amit talán még a szerző sem érez, amikor írja.” A legendáról a színikritikusok egyszer azt írták: „Páger Antal nem csinált semmit, csak feljön a színpadra és csak VAN.”

Fábri Zoltán Húsz óra című filmjében (MTI Fotó)

Emlékét a filmkockák mellett a Nemzeti Színház bejárata mellett található domborműve és a róla elnevezett Páger Antal-színészdíj is őrzi.

Emlékezzünk együtt a népszerű színművészre az m3.hu online csatornán a Tangó című színházi darabbal és a Mestersége színész-sorozat Páger Antalról szóló epizódjával. Tartsanak velünk!

Borítókép: Az esős vasárnap című film forgatásán Készítette: Keleti Éva, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: EV19620704006

 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

„Minden úgy van jól, ahogy történt”

Karakterét nemzedékek imádták, olyan szenvedélyesen játszott salakon, mint a színházi deszkákon, és az ukrán fronton lezuhant a repülője, mégsem változtatott volna életén semmit. Halálának 10. évfordulóján emlékezünk Bárdy Györgyre.

Tabányi Mihály, akit a Vasfüggöny mindkét oldalán a harmonika királyának neveztek

Hegedült és zongorázott, harmonikázni a legendás Bobula Lajos tanította hét éven át, a Zeneakadémián orgona és cselló szakot végzett.

Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.

Rikkancsból színészlegenda

115 éve született a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dajka Margit, aki nyolcévesen még rikkancsként rótta a nagyváradi utcákat, egy évvel később azonban már a világot jelentő deszkákat koptatta.