35 éve ég és föld között
1988-ban ezen a napon volt a Presser – Sztevanovity – Horváth alkotótrió mesemusicalje, a Padlás ősbemutatója a Vígszínházban.
Kultúrsnack
2023.01.29 | olvasási idő: kb. 3 perc
Sándor Pál filmrendező eredetileg egy filmklipet szeretett volna készíteni, így kereste meg Presser Gábort és Sztevanovity Dusánt, akiknek akkor már volt egy padlás témájú dal a tarsolyában, melyhez Sztevanovity keretjátékot is írt. A projekt elhalt, de éppen ekkor merült fel az igény egy új musicalre a Vígszínházban, így a szerzőpáros Horváth Péterrel kiegészülve zenés színpadi játékká dolgozta át a már meglévő anyagot. Sztevanovity Dusánt egy néhány évvel korábbi költözése és az új épület padlása inspirálta az első padlásdal megírására, és ez adta az ötletet a meséhez is. Annak ellenére, hogy az új musical a megszokotthoz képest kevesebb szereplővel dolgozott és a karakterei elnagyoltak, hamar közönségkedvencé vált.
Bár a díszletekre alig tudott pénzt kiszorítani a színház, így többnyire régi díszletelemeket használtak, a produkció minőségén ez nem látszott meg. Sőt, olyan látványelemek jelentek meg, mint például a sokoldalú Robinson nevű számítógép, a történetben komoly szereppel bíró varázskönyv, melyet Rubik Ernő tervezett, vagy Méhes László akrobatikus nézőtér feletti besiklása a színpadra a nyitány alatt. Sztevanovity Dusán egy történetet idézett föl ezzel kapcsolatban: „Emlékszem, a főpróba szünetében titokban felosontunk a tetőre, hogy a tipikus tévéantennákból – mert akkor még volt olyan – valami szokatlant hajlítgassunk. Hiszen a túlvilágot kutatják.”
A musical sikere külföldi teátrumok érdeklődését is hamar felkeltette. Elsőként a londoni West Enden szerették volna bemutatni a darabot, ám a fordítást az alkotók nem tudtak elfogadni, mert az képtelen volt visszaadni művük szellemét. A 90-es évek óta többször kísérleteztek a darab angolra való átültetésével, de azóta sem született megfelelő fordítás. A magyarországi siker azonban teljes lett, hiszen a legtöbb vidéki színház megcsinálta a saját Padlás-előadását, melyeket Presser Gábor egy kivételével mind meg is nézett. Pedig a próbák idején sem a Vígszínház, sem maguk az alkotók nem számítottak rá, hogy a Padlás az egyik leghosszabb ideig játszott darab lehet a magyar színháztörténelemben. Az 1988-as januári bemutató óta a Vígszínházban megszakítás nélkül játszott musical sikerszériáját még a járványhelyzet sem tudta megtörni. A 999. előadást még online követhették, az 1000. előadást 2021. november 20-án azonban már a színházban élvezhették a nézők.
Borítókép: A Padlás című musical MTI Fotó, Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F_ILO19880121094
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A fáraó átka és a médiahecc
Nem feltétlenül kell a fáraók földjére zarándokolnunk ahhoz, hogy szemrevételezhessünk egy valódi egyiptomi múmiát.
70 éves a „kiflipörgetés királya”
1950. augusztus 4-én született Jónyer István, aki a hetvenes években a világ legeredményesebb asztalitenisz-játékosai közé tartozott. Az úgynevezett kiflipörgetést ellenfelei sokáig nem tudták ellesni tőle.
Csoda a vasút szerelmeseinek: a Magyar Vasúttörténeti Park
Gőzmozdonyok, dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok, személykocsik, hóekék és sínautók összesen 70 000 négyzetméteren. Ez a csodavilág a Magyar Vasúttörténeti Park.
„Közönség nélkül teljesen lehetetlen Hofinak lenni”
Anyósom fekszik az ágyon. „Jaaaaj! Meghalok! Egy pók mászik a plafonon!” – Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!” Ma lenne 85 éves a világ egyetlen Hofi Gézája. És hogy mit mondana magáról és a világról? Mutatjuk.