35 éve ég és föld között

1988-ban ezen a napon volt a Presser – Sztevanovity – Horváth alkotótrió mesemusicalje, a Padlás ősbemutatója a Vígszínházban.

Kultúrsnack

2023.01.29 | olvasási idő: kb. 3 perc


Sándor Pál filmrendező eredetileg egy filmklipet szeretett volna készíteni, így kereste meg Presser Gábort és Sztevanovity Dusánt, akiknek akkor már volt egy padlás témájú dal a tarsolyában, melyhez Sztevanovity keretjátékot is írt. A projekt elhalt, de éppen ekkor merült fel az igény egy új musicalre a Vígszínházban, így a szerzőpáros Horváth Péterrel kiegészülve zenés színpadi játékká dolgozta át a már meglévő anyagot. Sztevanovity Dusánt egy néhány évvel korábbi költözése és az új épület padlása inspirálta az első padlásdal megírására, és ez adta az ötletet a meséhez is. Annak ellenére, hogy az új musical a megszokotthoz képest kevesebb szereplővel dolgozott és a karakterei elnagyoltak, hamar közönségkedvencé vált. 

Az ősbemutatót megelőző jelmezes próba (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Bár a díszletekre alig tudott pénzt kiszorítani a színház, így többnyire régi díszletelemeket használtak, a produkció minőségén ez nem látszott meg. Sőt, olyan látványelemek jelentek meg, mint például a sokoldalú Robinson nevű számítógép, a történetben komoly szereppel bíró varázskönyv, melyet Rubik Ernő tervezett, vagy Méhes László akrobatikus nézőtér feletti besiklása a színpadra a nyitány alatt. Sztevanovity Dusán egy történetet idézett föl ezzel kapcsolatban: „Emlékszem, a főpróba szünetében titokban felosontunk a tetőre, hogy a tipikus tévéantennákból – mert akkor még volt olyan – valami szokatlant hajlítgassunk. Hiszen a túlvilágot kutatják.”

Kaszás Attila és Igó Éva a január 21-i próbán (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A musical sikere külföldi teátrumok érdeklődését is hamar felkeltette. Elsőként a londoni West Enden szerették volna bemutatni a darabot, ám a fordítást az alkotók nem tudtak elfogadni, mert az képtelen volt visszaadni művük szellemét. A 90-es évek óta többször kísérleteztek a darab angolra való átültetésével, de azóta sem született megfelelő fordítás. A magyarországi siker azonban teljes lett, hiszen a legtöbb vidéki színház megcsinálta a saját Padlás-előadását, melyeket Presser Gábor egy kivételével mind meg is nézett. Pedig a próbák idején sem a Vígszínház, sem maguk az alkotók nem számítottak rá, hogy a Padlás az egyik leghosszabb ideig játszott darab lehet a magyar színháztörténelemben. Az 1988-as januári bemutató óta a Vígszínházban megszakítás nélkül játszott musical sikerszériáját még a járványhelyzet sem tudta megtörni. A 999. előadást még online követhették, az 1000. előadást 2021. november 20-án azonban már a színházban élvezhették a nézők.

Borítókép: A Padlás című musical MTI Fotó, Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F_ILO19880121094

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.

Boldogságra született

A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.

95 éve született a Fekete Párduc, minden idők egyik legjobb kapusa

„Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül.” Grosics Gyula