Otthonába hozzuk a szabadságharc hőseit!

Bekukkantunk az m3.hu háza tájára, hogy lássuk, mivel készülnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megünneplésére. Ígérjük, izgalmas lesz!

Házon belül

2020.03.12 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar szabadságvágy legszebb kifejezése, melynek eseményeit éppen ezért sokszor és sokféle művészi formában feldolgozták már. Ami a tankönyvekből kimaradt, azt az m3.hu hozza el Önöknek: a legizgalmasabb cselekményeket, a legfontosabb szereplőket, a legsúlyosabb kérdéseket és a legérdekesebb sztorikat mutatjuk a kor vezető színészeinek szereplésével. Irány a múlt! Népünk szabadságvágya nem a 19. században nyilvánult meg először: a Habsburg igát korábban is próbálták lerázni nyakukról a magyarok. A Rákóczi-féle szabadságharc korszakának ikonikus hőse a Tenkes kapitánya, amely Zenthe Ferenc életének meghatározó szerepe lett. Eke Máté kalandjait hozzuk el kétrészes változatban az ünnepi hétvégén.
Zenthe Ferenc Eke Máté szerepében a film forgatásán (MTI Foto: Keleti Éva)
Szerdától láthatók visszajátszható epizódokkal a Mednyánszky család kalandjai. A birtok megóvása érdekében a családfő úgy dönt, hogy a legkisebb fiút papnak adják. Az ő, Mednyánszky Cézár nagyívű útja áll a Mint oldott kéve című sorozat középpontjában. A romantikus hős útját és fejlődését követhetjük végig a történet leforgásának kb. 20 éve alatt térben és időben. A szabadságharc aktív részeséből, a tábori lelkészből a forradalom leverése után emigráns lesz, szerelmek és kiábrándulások követik egymást az életében, hogy aztán a meggazdagodás reményével is leszámolva hazatérjen és számot vessen életével. A hétrészes sorozat nagyszerű szereplőgárdája önmagában véve is közönségcsalogató: Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Temessy Hédi, Benkő Gyula, és Kovács Titusz keltik életre a Mednyánszky család hús-vér figuráit Sárközi György regényének adaptációjában, Görgey szerepét Reviczky Gábor, Dembinszkyt Sinkovits Imre hozza zseniálisan. A kosztümös történelmi sorozat Jókai regényeinek hangulatát idézi. Ízelítő a műsorból.
Benkő Gyula és Temessy Hédi (részlet a filmbőÍ)
Minden híres/sikeres férfi mögött egy nő áll - tartja a mondás. Esetünkre - a Kossuth vagy Széchenyi című filmre - olyannyira igaz ez, hogy akár Kossuth, Széchenyi és Crescence is lehetne a címe. A két politikus mellett főszerephez jut Széchenyi felesége, Seilern Crescence, aki kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező, bölcs asszony volt, méltó társa Széchenyinek. A forradalom kezdőnapjait a Széchenyi családdal élhetik át a nézők, ha a filmet választják. Kossuth és Széchenyi vitáját pedig mindenki ismeri: az alapvetés, hogy a Habsburg elnyomás alól föl kell szabadítani az országot. De hogyan? Ebben állt a a két politikus ellentéte. A Pécsi Ildikó által rendezett tévéjáték történelmi tények és fiktív elemek vegyítésével járja körül szórakoztató formában a kérdést. Részlet a filmből. Az m3.hu rendszeres nézői már biztosan tudják: minden pénteken színház! S mi mással ünnepelhetnénk, mint azzal a darabbal, melyet 1848. március 15-én is műsorra tűztek a Nemzeti Színházban? A forradalom és szabadságharc alkalmából nemzeti drámánk, a Bánk bán kerül az m3.hu műsorára, nem is akármilyen szereposztásban. Bánkot Latinovits Zoltán, Melindát Béres Ilona alakítja, a történetet pedig bizonyára senkinek nem kell bemutatni. Az előadást Szinetár Miklós rendezte, és a további szereplőgárda is igen impozáns: többek között Balázsovits Lajos, Benkő Gyula, Görbe János, Koncz Gábor, Mensáros László és Ronyecz Mária láthatók az 1968-ban forgatott tévéjátékban. Ne szalasszák el Mészöly Dezső Bánk bán szótár című műsorát sem, amely segít a dráma értelmezésében és befogadásában.
Latinovits Zoltán Bánk szerepében (MTI Foto: Patkó Klári)
Illyés Gyula Ozorai példa című versének földolgozása a szabadságharc derűsen hősies momentumát állítja a nézők elé. 1973-ban egy szüreti mulatságon ezt a történetet elevenítik föl Ozora lakói: a Cserhalmi György által alakított Börcsök vezetésével eljátsszák azt a szituációt, amikor 1848 őszén a császári csapatok Ozora felé közeledtek. A lakók azonban nem ijedtek vagy futamodtak meg, ellenkezőleg: furfanggal futamították meg a többszörös túlerőben lévő császári hadat. Cserhalmi György mellett a főbb szerepekben Koncz Gábor, Piros Ildikó és Szerencsi Éva látható. A Mocsár Gábor Gyémántper című dokumentum-regényéből készült tévéfilm a szabadságharc zűrzavaros napjaiban játszódik: az Országgyűlés Pestről Debrecenbe költözik, megszületik a Függetlenségi Nyilatkozat. Ebben a forrongó időszakban az eltűnt Zichy-gyémántok sorsát követi nyomon a Gyémántok című film, melynek főszereplői Mensáros László (Kossuth) Lukács Sándor (Madarász László) és Tordy Géza (Görgey), de a korszak rengeteg jelentős színésze föltűnik a Hajdufy Miklós rendezte történelmi tablóban.
Kossuth zárszava a Gyémántok című filmben (Mensáros László)
Bár a történet idején a szabadságharc már elbukott, a Kastély csillagfényben című film mégis különös izgalmakat tartogat. A Tarnóczy-kastély a bujdosók mentsvára, ahol mindig élénk a forgalom. Fölbukkan azonban egy különös látogató, aki a ház urával sajátságos vitát folytat. Hogy kinek van igaza, ki a hűséges és ki az áruló, hogyan viszonyul a kisember és döntései a hatalomhoz? A gróf és a titokzatos - Petőfire hasonlító - idegen, illetve az őket alakító Gelley Kornél és Kolos István szellemi párbaja ad választ a nyugtalanító kérdésekre. Pihenjenek, töltődjenek és emlékezzenek velünk a szabadságharc ismert vagy ismeretlen hőseire, szereplőire az m3.hu műsorával a 2020. március 13-17-ig tartó időszakban! Borítókép: Budapest, 1987. március 15. Korhű ruhákba öltözött színészek 1848. március 15-e tiszteletére ünnepi műsort adnak elő a Nemzeti Múzeum lépcsőin. MTI Fotó: Balogh P. László, azonosító: MTI-FOTO-898643
További cikkek:

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.

Ünnepeljék az m3.hu-val az 1848-as forradalom emléknapját!

A hosszú hétvégén a szabad levegőn, családdal, barátokkal töltött időt jól kiegészíthetik a különböző műfajú műsorok a forradalom és szabadságharc témájában az m3.hu –n, mutatjuk a kínálatot!

Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.