Orosz Adélt köszöntjük!

A Nemzeti Fotótár különleges képeivel köszöntjük születésnapján a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas kiváló táncművészt és balettpedagógust, az Operaház örökös tagját és mesterművészét.

Karakter

Dr. Góg Laura | 2023.03.17 | olvasási idő: kb. 4 perc


Három gyermekével Kőbányán élt a dolgos munkáscsalád, az óvónő édesanya szép keresztnevét kapó Adél 1938. március 17-én született, és a lakótelepen több későbbi híresség, operaénekes, képzőművész, író, valamint Hofi Géza és Deák Bill Gyula is cseperedett. Asztalos édesapját, aki a filmgyári asztalosműhelyt vezette, imádta Várkonyi Zoltán, hiszen mindent meg tudott valósítani, amit ő a nagyívű filmjeihez elképzelt. A kislány élete akkor vett fordulatot, amikor lakótelepükön járt az a táncosnő, aki kis jelentkezőket keresett az Operaház balettiskolájába, így kilencévesen bekerült Nádasi Ferenc mester növendékei közé. Három évvel később, az 1950-ben létrehozott Balettintézetben Orosz Adél is oszlopos tagja lett annak az első osztálynak, akik az előtanulmányokra tekintettel négy év alatt végezték el a később kilencévessé váló képzést.

Róna Viktorral a Keszkenő című balettben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Bár osztálytársai közül először a délceg Havas Ferenccel szeretett volna inkább táncolni, Nádasi mester javaslatára Róna Viktor lett az állandó partnere, akivel feledhetetlen táncospárrá váltak, és jó barátok is lettek. 1954-ben vált operaházi taggá, három évvel később pedig magántáncossá. Az elkövetkezendő évtizedekben az összes nagy balettfőszerepet eltáncolta, sokak emlékezetében él kecses, bájos jelensége és lírai művészete A diótörő Mária hercegnőjeként, a Csipkerózsika Aurórájaként, Júliaként, Gajane-ként, de tündökölt A hattyúk tavában, A rosszul őrzött lányban és a Spartacusban is.

Balettcipő-próba a cipésznél (MTI Fotó: Horváth Tamás)

1957-ben fotó is megörökíti, ahogyan balettcipőt próbál az Operaház cipészműhelyében, ahol egy-egy színházi szezonban akkortájt kétezer balettcipő és ötszáz pár jelmezcipő készült. A kezdeti hazai sikerek után Róna Viktorral a szentpétervári ösztöndíj lehetősége is megnyílt előttük. A Kirov Színházbeli tanulmányok során az orosz balett legnagyszerűbb egyéniségeitől tanulhattak, mestereik Nyina Anyiszimova és Alexandr Puskin voltak, és még a világhírű Rudolf Nurejevvel is összebarátkoztak, akiről egy közös vendégségben derült ki, hogy ünnepeltünkkel egy évben és egy napon született.

Helsinkiben vendégszereplő balettművészeink pózolnak egy közös képhez (MTI Fotó: Keleti Éva)

A prímabalerina a külföldi képzésről hazatérve a kint betanult Giselle szerepében aratott kirobbanó sikert, és táncospárjával a hazai szerepek mellett sok külföldi meghívást is kaptak, jóbarátjuk, Nurejev is elragadtatással mesélt róluk, amerre csak járt a világban. Táncoltak Helsinkiben, Stockholmban, Párizsban, Berlinben, Pekingben és még a BBC tévéadásában is. 

 

Flaviaként a Spartacusban (MTI Fotó: Keleti Éva)

1965 júniusában a moszkvai Bolsoj Színház híres balerinája, Olga Lepesinszkaja vezette a vendégszereplő operaházi művészek próbáit. Emlékezetes volt számukra a kubai útjuk, és az is, amikor felléptek a Pablo Picasso nyolcvanadik születésnapjára rendezett nizzai ünnepségen, amelynek emlékre az avantgárd mester galambgrafikát készített nekik.

 

Próbál az Orosz Adél – Róna Viktor páros (MTI Fotó: Keleti Éva)

Orosz Adél nagy technikai felkészültségű szerepformálásai nemcsak remek fotókon látványosak, hanem filmre is kívánkoztak, így szerencsére értékes felvételek őrzik kivételes művészetét. A Vujicsics Tihamér zenéjére készült, Banovits Tamás rendezte táncfilm, Az életbe táncoltatott leány az 1965-ös Cannes-i filmfesztiválon is díjat nyert. Forgott a kamera akkor is, amikor Dózsa Imrével a Halászbástyán keringőztek, a Seherezádé vagy A bahcsiszeráji szökőkút részleteit vették fel, és fotó örökíti meg a pillanatot, amikor egy szép koraőszi napon Róna Viktorral a szabadban táncolták a Giselle pas de deux-jét.

 

Sipeki Leventével és Seregi László koreográfussal Az életbe táncoltatott leány jelenetpróbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

Pályája csúcsán vonult vissza a színpadtól az 1980-as évek elején, saját bevallása szerint ekkor csodálkozott rá arra, hogy a föld nem spicc-cipő alakú. Később közkívánatra ő volt az Operaház első női balettigazgatója, és először rendezett kortárs zeneszerzők darabjaiból önálló estet. A Táncművészeti Főiskola balettmestereként elhivatott volt a növendékek tanításában is, akiknek pályáját a mai napig figyelemmel kíséri.

Róna Viktorral az 1963-as Spartacus főszereplőiként (MTI Fotó: Keleti Éva)

1962-ben kötött házasságot Kovács Béla Kossuth-díjas klarinétművésszel, akivel két gyermeket neveltek fel. Férjét olyan nagyra becsülte Ferencsik János karmester, hogy amikor a színházban a Seregi László által koreografált A fából faragott királyfi című Bartók-mű volt műsoron, mindig viccesen megkérdezte előadás előtt: „Ma Kovácsné táncolja a királylányt?” Ennek a balettnek a tévéváltozatával köszöntjük a művésznőt 2023. március 19-én este az Archívum m3.hu oldalán, születésnapján pedig a szintén legendás Harangozó Gyula-féle Coppélia részletében láthatjuk.

Zenész férjével otthonukban (MTI Fotó: Keleti Éva)

Borítókép: Budapest, 1964. január 4. Orosz Adél balettművész a Diótörő előadásának szünetében operaházi öltözőjében. 
Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-845882

 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Átkelőhelyből szimbólum

180 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 24-én rakták le az első jelentős magyarországi folyami híd, a Széchenyi lánchíd alapkövét.

Utazzunk együtt Rockenbauer Pállal!

A televíziós ismeretterjesztés és természetfilmezés kiemelkedő alakjának jóvoltából először 1981-ben indulhattak túrára a tévénézők a Másfélmillió lépés Magyarországon című ikonikus sorozattal. Rockenbauer Pál, az idén 35 éve elhunyt televíziós szerkesztő és világutazó legizgalmasabb műsorait gyűjtöttük csokorba, amelyeket az m3.hu idén ősszel műsorára tűz.

1956 emlékezete

Különleges képgalériával emlékezünk 1956 hőseire, az egykori események helyszíneit akkor és most megmutatva. Tartsanak velünk!

Fényképészből nevettető

Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és Jászai Mari-díjas és a Halhatatlanok Társulatának sorába is beválasztott színész-parodistát, Gálvölgyi Jánost, aki kerülőúton érkezett a világot jelentő deszkákra.