Az örök Regős Bendegúz

Olvasztó Imrére emlékezve elmeséljük, hogyan kapta meg Regős Bendegúz szerepét és még sok más érdekességet az Indul a bakterház című filmmel kapcsolatban. Tartsanak velünk!

Karakter

2023.07.13 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Rideg Sándor regényéből 1979-ben Mihályfy Sándor rendezésében készített azonos című tévéfilm máig közönségkedvenc. A szerencsés csillagzat alatt született produkció sikere Koltai Róbert színész szerint Mihályfy személyiségében, a nézők véleménye szerint viszont a jól megválasztott szereplőkben rejlik. A Regős Bendegúzt alakító Olvasztó Imre így mesélt egyszer arról, hogyan esett rá a választás: „Az ország sok iskolájába küldtek levelet, hogy Regős Bendegúz szerepére keresik az alkalmas szereplőt. Az iskolaigazgatóm odajött hozzám, és azt mondta: „Téged keresnek.” A válogatáson vagy háromezer-ötszázan jöttünk össze. Nagyon sok feladat volt, még tarlón is kellett rohangálnunk, meg fára másznunk. A végén már csak tizen-egynéhányan maradtunk, de nem tudták eldönteni, ki legyen Bendegúz. Erre Mihályfy Sándor rendező megkérdezte, ki meri őt fenéken billenteni. Senki nem jelentkezett, én meg jól seggbe rúgtam szegény embert, így dőlt el, hogy én kapom a szerepet.”

Olvasztó Imre és Koltai Róbert a film forgatásán (MTI: Sárközi Ágnes)

A bakter szerepére eredetileg Bencze Ferencet kérték fel, azonban nem sokkal a forgatás megkezdése előtt a színész egészsége komolyan megrendült, ami ellehetetlenítette szereplését. Végül Mihályfy Sándor az éppen családja körében nyaraló Koltai Róbertet hívta fel telefonon, hogy a másnap kezdődő forgatáson ő lesz a film egyik főszereplője. Koltai egyébként nem tudta megnézni a kész filmet, amikor a televízió 1980. november 12-én először műsorra tűzte, így sokáig nem is tudott arról a nélküle forgatott jelenetről, mikor karaktere, a bakter a történet szerint a Pécsi Ildikó megformálta Csámpás Rozival huncutkodik a szénakazalban. Két évvel később – amikor végre megnézhette a teljes alkotást – értette csak meg, hogy miért viccelt egy színházi kollégája a bemutatót követően azzal, hogy „majd elmondja Juditkának (azaz Pogány Judit színművésznőnek, aki Koltai felesége volt akkor) hogy mit csinált Pécsi Ildikóval a filmben”.

Olvasztó Imre Regős Bendegúzként (MTI Fotó: Sárközi Ágnes)

A forgatás helyszínei főként az ócsai falumúzeum, valamint a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal Csobony nevű vasútállomása voltak, ahol a bakterház állt. Olvasztó Imre többször elmesélte, hogy javarészt élvezte a forgatást, számára játék volt az egész, amihez a felnőtt színészek is nagyban hozzájárultak. Viszont amikor a tehénpásztorkodás közben a történet szerint a nyári hőségben meg kellett volna mártóznia egy a valóságban Vecsés közelében fekvő, akkor igencsak hideg vízű csatornában, ráadásul számtalan bámészkodó szeme láttára, igazi mélypontot élt meg, különösen amikor a rendező arra utasította, hogy a nadrágját is vegye le. A szégyenlős fiúnak ez már tényleg sok volt, és azt mondta Mihályfy Sándornak, hogy „én most indulok haza”. Így végül kompromisszumos megoldásként nadrágban ment a vízbe, ahogy a filmben is látható. Olvasztó kedvenc jelenete az volt, mikor Bendegúz megtalálja a pénztárcát. Az ekkor hallható monológját még felnőttként is hiánytalanul el tudta ismételni.

 

 

Részlet az Indul a bakterház című filmből

A jó hangulatú forgatáson a színészek megszerették Olvasztó Imrét, aki a film befejeztével végül Koltai Róberttel maradt közelebbi viszonyban, pedig a fiú majdnem kidobta egy szilvásgombóccal a színész szemét a film zárójelenetében. Olvasztó így mesélt egyszer az esetről: „A gombócdobálás a forgatás első jelenete lett volna, de valamiért elmaradt. A kellékes lefagyasztotta a friss gombócokat, mondván, jó lesz majd egy hét múlva. Az egy hétből kettő lett, s a kéthetes, kemény gombócokkal kezdtünk dobálózni. Elragadt bennünket a hév, és nagyon eltaláltam Koltai szemét. Egyszerre kifeküdt, de valahogy négykézláb kimászott az épületből. Úgy volt megbeszélve, hogy akkor kezdik el összedönteni a házat, amikor ő kimegy. Szegény fájdalmában előbb távozott, de a jelenetet már nem lehetett megismételni, hiszen romba dőlt az egész.” 

Sem a színészek, sem az alkotók nem gondolták a film készítése során, hogy a magyar kultúrtörténet egy klasszikusa válik majd alkotásukból. Bár Olvasztó Imre végül nem a színészetet választotta hivatásul, Regős Bendegúzként halhatatlanná vált.

Akik kedvet kaptak, ide kattintva megnézhetik a teljes filmet. Tartsanak velünk!

Borítókép: Olvasztó Imre MTI Fotó, Készítette: Sárközi Ágnes Tulajdonos: MTV Fotóarchívum: MTI-FOTO-882754

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

Eger hősei és krónikása

Minden évben október 17-én a győzelem napjára, az 1552-es ostrom hősi várvédőire, és a történetüket megörökítő íróra, Gárdonyi Gézára emlékezünk.

Gulyás Dénes 70 esztendős

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Gulyás Dénes operaénekest mutatjuk be.

Várkonyi Zoltán KVÍZ

A Várkonyi-kínálat apropóján kvízjátékra hívjuk önöket. Tegyék próbára tudásukat (segítségért kattintsanak a 110 éves évfordulóra írt korábbi cikkünkre), és tudjanak meg még több érdekességet a legendás színész, rendező és színigazgató munkásságáról!

A született televíziós

A ma 90 éves riporterlegenda, Vitray Tamás egyszer így vallott a kezdetekről: „a magyar televíziózás is akkor jött világra, amikor én televíziósként megszülettem. Ikrek vagyunk.” Pályáját áttekintve köszöntjük a Magyar Televízió örökös tagját.