Hajrá(zó) magyarok

Rendhagyó olimpiára készülünk, hisz hiába tudjuk, hogy a négyévenkénti világjáték páros évben van, a világot letaroló koronavírus-járvány felülírta a megszokott menetrendet, így a hivatalosan 2020. évi olimpiát idén, 2021-ben rendezik. 

Hogy kinek melyik olimpia áll közel a szívéhez, ízlés kérdése. Sokakat még gyerekként szippant be az olimpiai láz annyira, hogy addig sosem nézett sportágak miatt is fölébrednek hajnalban, átszervezik a napjukat, hogy élőben lássák a történelmi pillanatot, amikor személyes kedvenceik születnek, mert a drukkolás izgalma által részesévé válhatnak a győzelemnek. 

De az olimpiai élmény túlmutat a személyesen. Minden nemzet tagjaiban megszületik az érzés, a felerősödő közösségtudat, ami áthatja és összeköti a lelátókon és képernyő előtt ülőket azokkal, akik épp a pályán készülnek életük legjobb teljesítményét nyújtani. 

Ingerekkel teli világunkban néha már az előző olimpia eredményeit sem könnyű felidézni, pedig nagyon is érdemes számot vetni a magyar sportolók élvonalbeli teljesítményével. Az eddigi nyári olimpiákon sportolóink közel 500 érmet szereztek, és országunk folyamatosan a világ élvonalában jár mind az elnyert érmek száma, mind a lakossághoz viszonyított aránya alapján. Az eddigi 176 arany, 149 ezüst és 173 bronzérem gyarapodhat tovább a július 23-a és augusztus 8-a között zajló, 32. tokiói olimpián. 

Bár Magyarország teljesítménye érmek tekintetében kevésbé látványos a téli olimpiákon, hazánk egyike azon 12 országnak, amelyek részt vettek az összes eddig megrendezett téli olimpián. A legfényesebb éremre 2018-ig kellett várnunk, amikor a rövidpályás gyorskorcsolyacsapat szállította az aranyat, és okozott euforikus pillanatokat minden drukkoló magyar számára. 

A pillanatnyi csúcsok, sportolói magaslatok aztán idővel megtalálják helyüket a sporttörténelemben is. Személyes kedvenceink mellett ott sorakoznak az objektív mutatók a csúcsok csúcsáról, vagy épp az akkori egyetlenről: az elsőről. Az újkori olimpiák éremsorát számunka Hajós Alfréd nyitotta meg. Rögtön az első versenyen, 1896-ban Athénban utasította maga mögé a többi ország versenyzőjét a 13 fokos tengervízben, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban is ő lett a bajnok. 

Mindeddig legeredményesebb olimpikonunk Gerevich Aladár kardvívó, aki 28 éven átívelve, 6 olimpiai részvétellel 7 aranyérmet gyűjtött be, de ő tartja a legidősebb korban szerzett érem csúcsát is, hisz az 1960-as római olimpián már az 50. életévét is betöltötte. Nem úgy legfiatalabb olimpikonunk, „Egér”, Egerszegi Krisztina, aki épphogy elmúlt 14, amikor Szöulban 200 háton beúszta magát a történelembe. Akkor még csak a legfiatalabb, azóta pedig a legtöbb egyéni aranyat gyűjtő olimpikonunk is ő. 

Itt kell megemlítenünk egy másik csúcstartót, Keleti Ágnest, aki 1956-ban Melbourne-ben Larisza Latinyina szovjet tornásznővel megosztva lett az olimpia legeredményesebb versenyzője, összteljesítményben egy hajszállal őt is megelőzve, 4 arany és 2 ezüstérmet zsebelt be. 

A magyar női aranyak sorát Elek Ilona tőrvívó nyitotta meg, 40 évvel Hajós után, az 1936-os berlini olimpián. Elek sportága, a vívás a mai napig a legeredményesebb olimpiai sportágunk, kard-, párbaj- és tőrvívóink együttesen 37 aranyérmet hoztak el a versenyekről. Ugyanezen teljesítményeket egy nagyobb perspektívából vizsgálva is mutatós az eredmény, a világ többszörös aranyérmes olimpikonjait számba vevő lista előkelő helyein is megtaláljuk hazánk büszkeségeit, Gerevich Aladárt (18.), Kovács Pál és Kárpáti Rudolf vívókat (33-34.), de Keleti Ágnes (41.), Egerszegi Krisztina (55.) és Kozák Danuta is a több százas lista elején foglalta el helyét.

Magyarország 100. aranyérmét egy igazi klasszikus szám adta, - a már az olümpiai  időkben létező - birkózásban állhatott Hegedűs Csaba a dobogó legfelső fokára az 1972-es müncheni olimpián. Az, hogy a 200. aranyat ki és milyen sportágban éri el, még a jövő titka; a statisztikák alapján a 2028-ra tervezett, Los Angeles-i játékokon kaphatunk választ erre a kérdésre. 

Az olimpia szót hallva mindenkiben a sport, a fizikai erőfeszítés, test és szellem együttes csúcsteljesítménye jut eszünkbe. Ma már furcsán hathat, de bizony 1912 és 1948 között az olimpia része volt a művészeti verseny is, ahol a sporttal kapcsolatos művek és alkotóik versengtek egymással. Találkozhattunk itt prózával, zeneművel, de akár sportlétesítmények terveivel is. És hogy ebben a versenyben hogyan szerepeltünk? Itt is akad magyar aranyérem: Dr. Mező Ferenc sporttörténész „Az olimpiai játékok története” című könyve nyomán emelkedett először a magyar lobogó az amsterdami stadion árbocára, 1928-ban. 

A sporttörténelem nem csak múlt. Aktív sportolók végzik nap, mint nap azt az áldozatos munkát, ami végül elvezethet a dicsőséghez, amikor egyetlen, örökkévaló pillanatra ők lehetnek a világ legjobbjai. Ikonikus sportolóinkról, a győzelem pillanatairól idézhetik fel emlékeiket képgalériánkban és az infografikákat böngészve. Kerüljünk újra az olimpiai számok bűvöletébe és hangolódjunk a hamarosan kezdődő 32. olimpiai játékokra, ahol szívből drukkolhatunk az újabb magyar sikerekért. Hajrá magyarok!

Ha próbára tenné magát, vajon mennyit tud eddigi olimpiai szerepléseinkről, várja Önt Olimpia-kvízünk! 

BORÍTÓKÉP: Az olimpiai láng Magyarországon, MTI Fotó: Hadas János. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-869336

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.