10.000 lépésnél is több

Éppen 60 évvel ezelőtt, 1962. szeptember 23-án a Műegyetem Hess András téri kollégiumában adta első koncertjét az Omega ezen a néven. A koncert nemcsak a zenekar, hanem a magyar könnyűzene történetének is meghatározó eseményévé vált.

Kultúrsnack

2022.09.23 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az első fellépés egyrészt egy rocktörténeti ikon születése, másrészt egy olyan zenei műhely megalakulása is volt, amely számos, mára a magyar könnyűzene hírességévé vált zenész és zenekar karrierjének kezdetét jelentette. Az Omega eleinte külföldi zenekarok feldolgozásaival nyerte meg közönségét. 1962 és 1967 között olyan zenészek csatlakoztak az együtteshez, mint Laux József és Somló Tamás. Az így kiegészült zenekar 1966-ig külföldi slágereket, például Rolling Stones feldolgozásokat tartalmazó kislemezeket jelentetett meg. 

Az Omega együttes 1968-ban (MTI Fotó: Bara István)

Nemcsak ez az oka, hogy gyakran nevezték az Omegát a „kelet Rolling Stones-ának”, hanem az is, hogy a két formáció ugyanabban az évben alakult, és a világ két legrégebbi, még aktív rockzenekarának számítottak. A magyar együttes felállásában és a követett zenei irányzatok tekintetében is többször megújult. Az 1967 és 71 közötti időszak, amit gyakran a zenekar beatkorszakaként emlegetnek, újabb zenésztársak csatlakozását és az első saját dal, majd az első saját albumok megjelenését hozta. Mihály Tamás és Presser Gábor csatlakozása mellett a dalszövegíró személye is változott, Laux József felesége, Adamis Anna vette át ezt a szerepet.

Az együttes 1972-ben (MTI Fotó: Bara István)

1971 és 1979 között a zenekar hangzását a hard rock, majd a space rock jellemezte, miközben a felállás véglegessé vált. Ekkorra már számos országban koncertezett a formáció nemcsak Európa-szerte, hanem például Japánban is. Emellett brit és francia lemezkiadó cégek ostromolták az együttest ajánlataikkal. Végül egy német kiadónak köszönhetően a nemzetközi piacot is sikerült meghódítani angol nyelvű lemezek kiadásával. Az Omega 1982-ben az újonnan átadott Budapest Sportcsarnokban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A koncertsorozat egyúttal az Omega XI. lemezbemutatója is volt. 

Omega a Városligetben, 1984 (MTI Fotó: Földi Imre)

1987-ben 25 éves jubileumát ünnepelte az együttes, és kiadta Babylon című albumát. Ezután a zenekar 1994-ig, egy Népstadionban adott koncertig hallgatott. Az évtized második felében viszont két további albumot jelentettek meg, 2004-től pedig a zenekar nemcsak Magyarországon, de külföldön is újra turnézni kezdett, és 2006-ban jelentette meg utolsó stúdióalbumát.

Kóbor János, 2019 (MTI Fotó: Mohai Balázs)

2018-ban az ekkor már 56 éve működő Omega a Fonogram-díjátadón életműdíjat kapott, és a következő évben vidéki sportcsarnokturnéra indult. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy az együttes utolsó koncertjét a Puskás Arénában megtartott turnézárón tartja majd, mivel a következő év novemberében két tagja is életét vesztette. Az Omega működése azonban mégis Kóbor János, az együttes frontemberének 2021-ben bekövetkezett halálával zárult le. 2022. augusztusában Őriszentpéteren Omega 60 év, 60 dal címmel emlékkoncertet rendeztek. Az esemény mindkét napját a Gyöngyhajú lány című dal zárta, amikor is Kóbor János utolsó koncertjén rögzített hangját a közreműködő zenészek élőben kísérték. 

Tekintsék meg képválogatásunkat:

Borítókép: Omega-koncert, 1978 MTI Fotó. Készítette: Ruzsonyi Gábor Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-880288

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

  1. 1968-ban a stúdióban (MTI Fotó: Bara István)
  2. Omega show forgatása (MTI Fotó: Hadas János)
  3. Hard rock-korszak (MTI-Fotó: Bara István)
  4. Az együttes 1975-ben (MTI-Fotó: Bara István)
  5. Molnár György Drezdában (MTI-Fotó: Gyurcsa Gábor)
  6. Vendégszereplésre készülve (MTI Fotó: Bara István)
  7. Aranylemez (MTI Fotó: Ruzsonyi Gábor)
  8. Jancsó Miklós dokumentumfilmjében (MTI Fotó: Friedmann Endre)
  9. „Mecky” (MTI Fotó: Friedmann Endre)
További cikkek:

Gépíróból világhírű bábtervező

96 esztendős korában eltávozott Bródy Vera báb-és díszlettervező, mindannyiunk kedvencei: Mazsola, Tádé, Manócska, Gombóc Tündér, Misi Mókus alkotója. A városligeti vurstli és Angolpark volt a később Munkácsy- és Jászai-díjas művész valódi iskolája, ahová imádott Sándor bácsikája, a Ferencváros válogatott focistája és edzője vitte gyermekkorában szórakozni. Édesanyja hegedűművésznek szánta, ő a színészettel is kacérkodott; mégis örökké hálás volt Várkonyi Zoltánnak, amiért egy szerep meg nem tanulása miatt kipenderítette a Művész Színház társulatából, hisz így talált rá élethivatására.

Akinek a kezében a karmesterpálca varázspálcává vált

Volt tánciskolában bárzongorista és játszott a némafilmek alá mozizenekarban is. 115 éve született Ferencsik János karmester.

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

Ligeti Miklós – akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.